Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

Regényeiben Kassák három fő folyamatot ábrázolt: a városi és falusi proletariátus öntudatra ébredését, a munkásosztálynak a munkanélküliség hatására bekövetkező demoralizálódását, az „úri" középosztály egy részének, mindenekelőtt az ifjúságnak a polgári társadalommal való szakítását és a munkásosztály ügyéhez való csatlakozását. A jellemek rendszerét néhány alapvető hőstípus, a proletáranya, az öntudatosodó ifjúmunkás, a demoralizálódó proletár, a mozgalmi agitátor, a polgári világból a munkásmozgalom ügye felé tartó középosztálybeli fiatal, a burzsuá államhatalmat megtestesítő rendőr, csendőr vagy nyomozó, valamint a tömeg szerepeltetésével építette fel. A regények többségének cselekményébe beleépítette a külföldi és a hazai munkásmozgalom közelmúlt eseményeit. A korabeli valóság egyes területeiről, a társadalmi osztályok és rétegek életéről megrajzolt jeleneteket egy-egy főszereplő vándoroltatásával, azaz a korabeli hazai vagy európai valóság különböző területeire való szisztematikus elvezetésével, az egyes osztályok és rétegek képviselőivel való találkoztatásával kapcsolja egymáshoz. Az olvasók politikai magatartásának közvetlen befolyásolására való törekvés művészi hibákhoz vezetett. Kassák a regényekben felvilágosító politikai fejtegetéseket közöl. A munkásmozgalom közelmúlt eseményeit riportszerű dokumentálással eleveníti fel. Az osztálytípusokat felnagyított ábrázolással, azaz az osztályra vagy annak egy rétegére jellemző tulajdonságok felfokozásával s az egyénítés elhanyagolásával mutatja be. A társadalomtudományi szemléletet gyakran a lélektani hitelesség rovására érvényesíti. Az események, lelki folyamatok ábrázolását többször szükségmegoldásokkal, levelek, naplórészletek vagy éppen eredeti dokumentumok közlésével pótolja. Mindezek didaktikusságot, tételszerűséget eredményeztek. Ugyanakkor a proletárlétezés tárgyi környezetéről és jellegzetes helyzeteiről, az agrárproletár- és szegény-parasztsors több mozzanatáról készített rajza plasztikus, az elnyomott osztályok sorsának és társadalmi törekvéseinek nyilvánosság elé tárása volt. * * * Kassák a Napok a mi napjaink (1928) cselekményét az 1927. július 15-én lezajlott bécsi munkástüntetés eseményeiből bontakoztatta ki. Mint ismeretes, az osztrák fasiszta fegyveres szervezet, a Heimwehr tagjai 1927. január 30-án a burgenlandi Schattendorfban orvul tüzet nyitottak egy szociáldemokrata gyűlés résztvevőire. A merénylet következtében Cranits munkanélküli hadirokkant és Josef Grossing nyolcéves kisfiú életét vesztette. A Heimwehrnek a schattendorfi merénylettel, akárcsak a korábban elkövetett többi politikai gyilkossággal az volt a célja, hogy a szocialista pártot leszorítsa a legális útról, fegyveres összetűzésre kényszerítse, s ennek során döntő csapást mérjen rá. Július 14-én a bécsi legfelsőbb bíróság ítéletet hirdetett a gyilkosok ügyében. A vádlottakat felmentették. A gyilkosság és a felmentő ítélet a köztársasági Ausztria történetének egyik legsúlyosabb válságához vezetett. Július 15-én Bécs munkássága sztrájkba lépett, az utcára vonult. A tüntetés során a rendőrség tüzet nyitott. Kilencvenen meghaltak, s csaknem ezren megsebesültek. A szocialista pártvezetés súlyos döntés elé került. A polgárháború elkerülése végett s a hatalom parlamentáris úton történő megszerzésének lehetőségében bízva a fegyveres összecsapás megakadályozására, a munkásság lecsillapítására törekedett. Saját