Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

fegyveres erőit, a Republikanischer Schutzbund egységeit tétlenségre kárhoztatta.

4 A schattendorfi merénylet, az osztrák jobboldali sajtó szocialistaellenes rágalomhadjárata, a gyilkosok felmentése, a rendőrség brutális fellépése nem pusztán az osztrák belpolitikai helyzetre nézve volt' jellegzetes eseménysorozat, hanem többek között a korabeli magyarországi viszonyokat illetően is. Mialatt a hatóságok szervezett terrorhadjáratot folytattak az illegális kommunista mozgalom, az MSZMP és a szociáldemokrata párt ellen, addig Gömbös hívei és az egyetemi bajtársi egyesületek tagjai büntetlenül uszíthattak, verekedhettek. A szélsőjobboldali újságok átvették az osztrák fasiszta sajtó szocialistaellenes rágalmait. A helyzet kiélezettségére jellemző, hogy a Népszava Frontharcosok és sajtóbanditák címmel válaszolt a Nemzeti Üjság egyik cikkére, s szellőztetni kezdte a Heimwehrnek a magyar szélsőjobboldali erőkkel fennálló kapcsolatait.

5 Kassák az 1927 januárjától novemberig lezajlott eseményeket a regényben Zilcer államügyész sorsának fonalára fűzve ábrázolja. A bíró és az államügyész regényhősként való szerepeltetése, ennek során a burzsoá bíróság törvényszegéseinek ábrázolása gyakori a kortárs szocialista világirodalomban. Egy-egy epizód, illetve a bíró vagy az ügyész alakja révén a baloldali német irodalom több alkotásában felbukkan. Megtalálható többek között Feuchtwanger Der Erfolg (1936) című regényében, Tucholsky, Weinert és Toller műveiben. Az egyes bírósági esetekkel gazdag riportázsirodalom foglalkozott. Ernst Ottwalt a Denn sie wissen was sie tun (1932) című művében, melyet ő maga „igazságügyi regénynek" nevezett, egy bírónak a német igazságszolgáltatás különböző területein történő szisztematikus végigvezetésével bemutatja a burzsoá igazságszolgáltatás működését. Franz Krey a Maria und der Paragraph (1931) című regényében azt is kifejezi, hogy a burzsoá igazságszolgáltatás elleni tiltakozás a kapitalista rendszer elleni tömegmozgalom kiindulópontjává válhat. A regényforma voltaképp keret volt Kassák számára ahhoz, hogy a politikai és társadalmi helyzettel, valamint a munkásmozgalom tennivalóival kapcsolatos nézeteit kinyilatkoztassa. A Napok a mi napjainkban sorra felbukkannak mindazok a kérdések, melyekkel a kortárs hazai és nemzetközi munkásmozgalomnak szembe kellett néznie: a tőkekoncentráció, a fordizmus, a jobboldali diktatúra veszélye, a munkásmozgalom kettészakadása, az egységfront megvalósítása, a háború, a forradalom, az anarchizmus, a technikai civilizáció, a munkásság lakáshelyzete, a testkultúra, az ifjúság nevelése, a freudizmus, a fiatal nemzedéknek az apákhoz való viszonya, a nő társadalmi szerepe, az avantgárdé irányzatok értékelése, a proletárkultúra megteremtésére irányuló törekvések. Kassák a helyzetelemzést és az állásfoglalást, a világnézeti-politikai elemnek a műben való érvényesítését teoretikus fejtegetéseknek és eredeti dokumentumoknak a regénybe való beépítésével végezte el. Az elméleti fejtegetéseket párbeszéd vagy szónoklat formájában az egyes szereplőkkel mondatja el. Ennek során idézi többek között Bebel A nő és a szocializmus, Edo Fimmen az Európai Egyesült Államok vagy Európa Részvénytársaság című művének valamint Trockij proletárirodalom-elméletének főbb téziseit. Közli Korvin 4 Kerekes Lajos: Olaszország, Magyarország és az osztrák Heimwehr mozgalom (1920—1930). Történelmi Szemle, 1961. 2. sz. 205—206. 1. 5 Frontharcosok és sajtóbanditák. Népszava. 1927. február 2. 1. 1.; Pergőtűzben. Népszava, 1927. november 17. l. 1.