Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

munkatársai is részt vettek. Kifejtették nézeteiket a sarlósokkal való személyes találkozókon, a Bartha Miklós Társaság és az ifjúsági parlament összejövetelein. Kassák a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete majd a Vajda János Társaság ankétján részletes elemzést végzett, s programot terjesztett elő.

2 A hazai munkásmozgalomnak az értelmiségi ifjúság és a magyar falu helyzetéről egészében véve sikerült megfelelő irányelveket kialakítania. 1930-tól kezdődően a Szocializmusban, a 200%-ban, a Munkában, a Korunkban majd a Társadalmi Szemlében kísérletek történtek a munkanélküliség problémájának elemzésére is. A munkanélküliség következményeinek, mindenekelőtt' a munkásosztályon belüli ellentétek kiéleződésének kérdésében azonban sem a szociáldemokrata pártnak sem az illegális kommunista mozgalomnak nem volt ekkor megalapozottnak mondható álláspontja.

3 A baloldali magyar irodalom figyelme már az 1920-as évek végén e társadalmi problémák felé fordult. Az értelmiségi ifjúság kilátástalan szociális helyzete, az ellenforradalom világával szembeni elkeseredett lázadozása szól a fiatal Szabó Lőrinc, József Attila, Radnóti Miklós költészetéből, Kodolányi Tavaszi fagy (1926) című regényéből, Berezeli Anzelm Károly drámáiból. A magyar falu magárahagyatottsága, pusztulása jelenik meg többek között' Kodolányi ormánsági novelláiban, Illyés Nehéz föld (1928) című kötetében, Radnóti Szegeden írott parasztverseiben. A munkásosztály helyzetének, a munkásmozgalom napi küzdelmeinek, a munkanélküliség következményeinek ábrázolására vállalkozott Gergely Sándor a Szu (1929), az Embervásár (1930), és a Valami készül (1931) című regényében. Jelen volt' e problémák többsége a kortárs szocialista világirodalomban is. Az ifjúság helyzete Rudolf Braune Der Kampf auf der Wille (1928), Das Mädchen an der Olga Privat (1930), Junge Leute in der Stadt (1932), Walter Schönstedt Kämpfende Jugend (1930), Motiv unbekannt (1932), Maria Leitner Hotel Amerika (1930), Franz Krey Maria und der Paragraph (1931) című regénye és mások művei valamint a szocialista önéletírások révén már az 1920-as évek végétől kezdődően a szocialista német' irodalom érdeklődésének középpontjába került. Felbukkanása szoros kapcsolatban állt azzal a küzdelemmel, melyet a német munkásmozgalom a gazdasági válság és a fasiszta veszély miatt rendkívül kiélezett helyzetben az ifjúság megnyeréséért folytatott'. A német és az amerikai munkásmozgalom korabeli harcaival regények sora foglalkozott. Egyegy közelmúlt esemény elevenedett meg K. Grünberg Brennende Ruhr (1928), K. Neukrantz Barrikaden am Wedding (1929), és H. Marchwitza Sturm auf Essen (1930) című regényében. A munkásosztály élete, a munkanélküliség problémája állt' a középpontjában W. Bredel Maschinenfabrik NEK (1930), Rosenhofstrasse (1931), A. Hotopp Fischkutter HF 13 (1930), H. Lorbeer Ein Mensch wird geprügelt (1930), H. Marchwitza Schlacht vor Kohle (1931) és Walzwerk (1932) című regényének. • • * 2 Beránné Nemes Eva — Hollós Ervin: Megfigyelés alatt. Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséről 1920—1944. 1977. 127. 1.; Az értelmiség szocializmusa. Vita a PTOE-bcrt. Népszava, 1929. március 3. 4. 1.; Kassák Lajos: Hozzászólás a PTOE-ben az értelmiség szocializmusa címen rendezett vitához. Munka, 1929. 6. sz. 161—166. 1.; Szálai Imre: A Vajda János Társaság. 1975. 37—38. 1. 3 Borsányi György: ,,Munkát! Kenyeret!" A proletariátus tömegmozgalmai Magyarországon a gazdasági válság éveiben (1929—1933). 1971.