Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

tattá, mikor azt írta: az író „típusokat formál és helyzetéket konstruál, hogy az így újjászerkesztett világképben kimondja érzéseit és gondolatait a fennálló világért vagy a fennálló világ ellen". A társadalmi problémák középpontba állításának és a határozott állásfoglalásnak a szükségességét nyomatékosította, mikor leszögezte : „a jó regény elsősorban társadalmi cselekedet". * * * Az 1928—33-ban írott regényeivel, melyek a Pantheon kiadó 1928-ban indított Az új magyar regény című sorozatának keretében, e könyvsorozat gerincét alkotva láttak napvilágot, ennek a valóságfeltárás és az útmutatás szintézisére épülő programnak a megvalósításán munkálkodott. E törekvését a regénycímekkel és az egyes kötetekhez tervezett könyvborítókkal is jelezte. A Napok a mi napjaink cím nyomatékosan a jelenkori valóságra, a Kassák által említett „tömegjelenségre", „az élet nagy átlagára" utal. A jelenkori valóság ábrázolását, jelenkori problémák elemzését igéri a Megnőttek és elindulnak címben az „elindulnak" jelenideje is. Az Angyalföld cím a magyar valóság egyik jellegzetes területének a megnevezése, melyhez a korabeli köztudat a magyar társadalom egyik dolgozó osztályának mindennapi életét és társadalmi törekvéseit kapcsolta. A Munkanélküliek cím olyan sorsot és társadalmi problémát jelez, mely a regény megírásakor idehaza és külföldön milliós tömegek sorsa és problémája volt. Kassák a Napok a mi napjaink és az Angyalföld konstruktivista könyvborítójának középpontjába fotofelvételt komponált. Ahhoz a művészethez fordult, mely az 1920-as évek második felében megújulva az anyagi világ és a társadalmi lét fölfedezését tartotta feladatának, s mely már a kortársi köztudat számára is az akkori irodalmi törekvések közül a szociográfiával, a szociográfiai jellegű szépirodalommal fonódott össze. A Marika énekelj! és a Megnőttek és elindulnak borítójára fotomontázst tervezett. A Megnőttek és elindulnak cselekményének és problematikájának közeli aktualitását még azzal is hangsúlyozta, hogy a fotomontázst a Munka-kör két ismert tagjának, Bergmann Teréznek és Kis Sándornak a portréfotójából alkotta meg. Regényeiben a falu és a munkásosztály helyzetével, a munkanélküliség és a deklasszálódás problémájával foglalkozott. E kérdések többségével már az Egy ember éíeíében szembenézett. Ismételt elemzésükre azért vállalkozott, mert ezek az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején a gazdasági válság következtében a magyar társadalom sorsproblémáivá váltak. A velük kapcsolatos helyes álláspont kialakítása és a gyakorlatban való érvényesítése a szocialista mozgalom és az egész baloldali tábor létfontosságú feladata volt. A korabeli politikai és irodalmi mozgalmakban és csoportosulásokban, a különféle folyóiratokban és napilapokban egymást követték e kérdésekről a viták, állásfoglalások. A szlovákiai Sarló-mozgalom, a szegedi Bethlen Gábor Kör, a Bartha Miklós Társaság, a Wesselényi Reform Klub 1928—29-ben rendezett vitáin, az 1929 őszére összehívott ifjúsági parlament résztvevőinek szervezett és alkalmi találkozóin, a Magyar Szemle, a Nyugat, az Üj Magyar Föld, a Századunk, a IVépszava, a Szocializmus, a Munka, a 200% és a Korunk hasábjain az értelmiségi ifjúság és a magyar falu helyzetéről zajlottak le eszmecserék. 1929 márciusában a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete ankétot rendezett Az értelmiség szocializmusa címmel, 1931. március 28-án pedig a Vajda János Társaság az ifjúság problémáiról. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XXVI. kongresszusának egyik legfontosabb eseménye a földmunkásság helyzetéről tartott beszámoló és vita volt. A viták és eszmecserék többségében Kassák és