Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Kortársak - Kis Pintér Imre: Füst Milán: A feleségem története
tanúsítják, hogy az epikus művészet' csúcsát számára a moralizáló orosz és angol regény jelentette. 20 Az esztétikai eszmények és művészi természet e különbözéséből következik Füst' művészetének minden bizonnyal egyik legsúlyosabb problémája: a szándék és teljesítmény ellentmondása. Hiszen a tolsztoji regényvilág, amely úgyszólván egyedül érvényes próza-kánonná válik az író szemében egy minden ízében szilárd értékrendű, értelmes világról tudósít, s a tolsztoji regénystruktúra — a tapasztalati valóság által meghatározott logikájával, a maga hömpölygő, extenzív szélességével, szigorú kauzalitásával, tér- és idő-kezelésével, határozott jellemű hőseivel stb. — e valóság tükrözésére épül. Élesen szemben áll tehát Füst Milán lényegi mondanivalójával. Az ellentmondás feloldását Füst a konkrét jelenségvilág elnagyolt ábrázolásával, a szimbolikus stilizálás különféle effektusaival kísérli meg, de úgy, hogy egyszersmind az extenzív teljesség realista stíluseszményéről sem mond le igazán. E két egymás ellen ható ábrázolásmód keverése prózája túlnyomó többségében zavaró: gyengíti a műveket, törést okoz. S ha közömbösítik egymást a valósághű és szimbolikus effektusok: nem sikerül sem az általánosítás, sem az elhitetés igazán. (Nevetők, Aranytál, Szakadék stb.) Füst akkor ír jó prózát, ha egyértelműen realisztikus (Amine emlékezete), vagy amikor A feleségem történetében az élmény súlya, a megközelítés akart extenzív teljessége, a végletes indulatok sodrása szinte minden kisszerű, külső megfontolást elsöpör, s ezáltal — mintegy önkéntelenül is — megvalósul a parabolikus egyneműség, „érthetővé válik, hogy ami előttünk van: nem puszta realitás, hanem valami más is. Felijeszt, rádöbbent, ráeszmélünk, hogy ami benne legkonkrétabban hat, éppen az van a realitáshoz képest valamelyest ferde síkba helyezve .. ." 21 Pedig nagyjában-egészében A feleségem története is reális jelenségvilágra törekszik, mint láttuk, a cselekmény első jelentésében is elhihető. A külsőségeit tekintve: Störr is a Füst-hősök jellegzetes középpolgári társadalmi környezetének a szokásrendszerében él, ennek a jórészt esetleges és rövid életű, leginkább az orosz regényekre emlékeztető miliőnek apró meghatározottságai közepette: hosszú séták, beszélgetések, utazások, estélyek egy bizonyos konkrét etikettet kapcsoló, mégis indifferens világában. Fő vonásokban a regény idő- és térkezelése is konkrét: Störr élete Párizsban, Londonban, Dél-Amerikában zajlik, a két világháború között, az író utal a nagy gazdasági világválságra is. Szóval minden valóságosnak látszik: mindössze ez a külvilág teljességgel független a hős tényleges gondjaitól. A műfaj nélkülözhetetlen, de esetleges közegéül, az érzékletesség epikus fikciójául szolgál. Éppúgy lehetne fantasztikus, mint Kafka regényvilága, hiszen az írói szemlélet kiszakítja a főhőst a társadalmi-történelmi meghatározottságából. A realitás látszatát Füst azzal biztosítja, hogy a hős cselekedetei számára .mindig optimális valóságkeretet teremt. Se szeri, se száma azoknak a véletlen fordulatoknak, amelyek önkényesen zökkentik ki a hőst a lélektani helyzet logikájából: Störr már jogosnak érezné Lizzy megölését, de tanúja lesz egy minden szempontból gyűlöletes szerelmi gyilkosságnak; már — elragadva az indulat — tényleg megölné Lizzyt, de megzavarja a háziúr stb. S nemcsak a cselekmény követi képlékenyen a gondolati prekoncepciót; Füst, hogy dilemmáját időtlenné, általánossá, „örök emberivé" növessze: minden vonatkozásban stilizált regényvilágot hoz létre. Ennek a stilizálásnak a természete egyértelműen a magyar századelő esztetizáló-szecessziós ízléstörek20 Füst Milán : Emlékezések és tanulmányok. 1967. 302. 1. 21 Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben. 1963. 403. 1.
