Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Schweitzer Pál: Ady vezérversei (Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján)

seiből gyűjtőcímmel, ezen belül pedig sorszámmal közzétett versek.'

M Az így megjelent, összesen 32 költemény közzétételének újszerűsége korántsem a versekben megnyilatkozó világképtől többé vagy kevésbé független ötlet, amit később elejtett Ady. Ügynevezett ,,Titok-korszak"-a

31 kezdődik verseinek azzal a csoportjával, amely fölé először írta ezt a gyűjtőcímet. Fölöttébb keveset tudunk Ady kötetei összeállításakor követett elveiről arra az időre nézve, amikor — esetleg öccse segítségével — maga végezte ezt a munkát, vagyis éppen A Minden-Titkok verseivel bezárólag. (Az ezt követő három verseskönyv összeállítását már jórészt Földessy Gyula végezte, akinek jelentős beleszólása volt a kötetcímek megválasztásába is.) így nem tudhatjuk biztosan, vajon egyedülálló-e a költő gyakorlatában A Minden-Titkok versei előre meghatározott címe. Ismerve azonban Ady munkamódszerét, hogy csaknem mindig a lapzárta előtti utolsó időre halasztotta verseinek megírását, föltételezhető, hogy ugyanígy járt el kötetei sajtó alá rendezésekor, ideértve a sajtó alá rendezés mozzanatát jelentő címkiválasztást is. Néhány közvetlen adat is támogatja ezt a kézenfekvő föltételezést. Ady Lajos írja bátyja életrajzában (127. 1.), hogy Az Illés szekerén kötet címének eredetileg az Ádám, hol vagy? volt szánva, és csak az utolsó napokban döntött Ady a végleges elnevezés mellett. Földessynek kötetszerkesztő munkájával kapcsolatban tett megjegyzései is arra vallanak, hogy Ady általában nem határozta el előre, milyen címet fog adni sajtó alá rendezendő kötetének.

32 Minden arra mutat tehát, hogy merőben új módon járt el a költő, amikor e kötete címét csaknem 11 hónappal a megjelenése előtt és alig több mint egy hónappal az előzőnek megjelenése után kijelöli már. Maga a cím is újdonság. A Vér és arany óta valamennyi Ady-kötet valamelyik versének címét kapta. Most szakít ezzel a hagyománnyal Ady, és visszatér — ha úgy tetszik, magasabb fokon tér vissza — az Űj versek címadói elvéhez: verseit minősíti (ezúttal magában is összetett birtokos jelzői) öszszetételből alakítja ki kötetének címét. Hasonló visszakanyarodásnak lehetünk tanúi a ciklusok elnevezésekor. Ahelyett, hogy egy-egy vers címe állna ezek élén, most az Ady-líra központi jelentőségű tematikus tömbjeinek titkairól kapták az elnevezésüket. (Lényegében ugyanígy járt el a költő az Űj versek összeállításánál — kivéve A magyar Ugaron ciklust, mely egyben verscím, azonban tematikus megjelölésnek is kiváló.) Ezek az újdonságok a címadásban és az összeállításban mind arra mutatnak, hogy 1910 elején Ady pályája és önszemlélete fordulatát élte át, s a fordulatot az ettől az időtől kezdve fölgyűlt verstermés sajtó alá rendezésekor külsőségekkel is nyomatékosítani kívánta. „Talán utolsó verses könyvem"-ként ajánlotta Hatvány Lajosnak A Minden-Titkok verseit 1910. november 30-i dátummal. Az ez időben megrendült egészségét kísérő halálfélelmen túl"

3 elárul ez az ajánlás valamit abból is, hogy minek tekintette Ady ezt a kötetét. Első lépésnek egy egészen új irányba vivő úton, amelyről most még nem tudja, hogy képes lesz-e rajta továbbhaladni. 30 „A Minden-Titkok versei leendő kötetem címe lesz, ha élek" — írta Ady 1910. január 24-én a Nyugat szerkesztőinek (Feljegyzések. 282. 1.) 31 Vö. Vezér Erzsébet: i. m. 282—313. 1., különösen 294. kk. 32 Földessy Gyula: Újabb Ady-tanulmányok. Berlin, 1927. Voggenreiter. 75—77. 1.; Vö.: Ady minden titkai. 2. kiad. Bp., 1962. Magvető K. 158. és 203. 1. 33 „Nagyon-nagyon beteg vagyok, félek, nem látjuk többé egymást" — búcsúzik Fenyő Miksától november közepén. Feljegyzések. 289. 1. Vö. még e gyűjtemény 66. és 67. számú levelével, valamint Ady Endre válogatott levelei. Bp., 1956. Szépirodalmi K. 348—353. számú darabjával.