Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
Erényi Tibor: Ady és a szociáldemokrácia (1897—1906)
di a társadalom tudományában az őt megillető helyet elfoglalni. A történelmi materializmus tanát értjük". 114 Szabó Ervin részletesen foglalkozik a szabadság kérdésével, és aláhúzza, hogy ,,a szocializmus a szabadságnak s ezzel az emberi boldogságnak végtelen perspektíváját nyitja meg". 115 Ady recenziójában azonban — meglepő módon — közvetlen utalás sincs Szabó Ervinre, sőt Batthyány Ervinre sem, akivel pedig Ady később, 1905. szeptember 23-án, a Budapesti Napló hasábjain, a bögötei iskola megnyitása kapcsán, külön is szót ejt, méltatva mind Batthyánynak, mind pedig szociáldemokrata munkatársának, Tarczai Lajosnak népnevelő tevékenységét. 110 Ady — részletekbe nem bocsátkozva — az egész műről állapítja meg, hogy ,,ez a könyv a forradalmat hirdeti, mely jönni fog". Az állásfoglalásnak ez a hiánya arra vezethető vissza, hogy Ady nem kívánta teljesen azonosítani magát sem Szabó Ervinnel, sem Batthyányval, sem Garamival. Mindegyikőjüknél láthatott igazságokat és tévedéseket. Arról a jelenségről van itt szó, amiről Révész Béla így írt: „Mindenek fölött állt: ő volt a tükröző ember, akiben a minden rétegével fölnyüzsgő új Magyarország meglátta, megtalálta magát". 117 A nagy átalakulás jönni fog, de vajon milyen lesz? Ady meggyőződése, hogy a munkásosztály, a szocialista munkásság által vezetett népforradalom. Mit hoz majd? Ady válaszában — egész korábbi felfogásának megfelelően — a remény és az aggodalom hangjai vegyülnek. Az 1905. január 15-én a Budapesti Napló hasábjain megjelenő, az Űj versekbe besorolt Ady-vers, a Vörös szekér a tengeren szinte a foglalata mindannak, amit a költő a jövőről mindaddig írt: Debrecenben, Nagyváradon, Párizsban és Budapesten. Honnan jön? Mit hoz? Idetart-e? Ö jön: az új vezér? Milyen vörös iromba szárnya. Űj Hajnalnak a pírja, lángja Vagy vér az, újra vér? Várunk. S áll, áll a lilás ködben A nagy, vörös szekér. Varga József szerint „a még nem forradalmár költő kérdései voltak ezek". 118 Talán pontosabban fogalmaznánk, ha azt írnánk, hogy a kételkedést fel nem adó, harcba induló — Király István szavait idézve — érzelmi forradalmár tekint reményekkel és kétségekkel a tenger síkján felködlő jövőbe. Az orosz forradalom ugyanis nem pusztán radikális társadalmi átalakulás volt, nem valami hosszas folyamat, ahogyan Ady korábban a forradalmat elképzelte, hanem valódi népfelkelés, tisztító, és pusztító vihar. Ahogyan a kérdés lényegéig hatoló Király István írja: „Köszöntötte Ady a forradalmat egyrészt azért, 114 A társadalmi fejlődés iránya. Bp., 1904. Politzer Zsigmond és Fia Könyvkereskedés kiadása. (A Huszadik Század könyvtára. 8. sz.) 46. 1. — Szabó Ervin és Ady kapcsolatára — ebből az időszakból — nem találtunk adatokat. Rendelkezésünkre áll azonban ifj. Leopold Lajos feleségének, Jacobi Líviának egy 1903. december 14-én Szabó Ervinnek küldött névjegye, amelyen kéri „az Ady verseit", azaz az ugyanebben az évben Nagyváradon megjelent Még egyszer c. kötetet. L. Párttörténeti Intézet Archívuma. 729. fond. 57. ö. e. 21. 1. 115 Uo. 63. 1. i« Ervin gróf iskolája. AEÖPM VI. 279—280. 1. 117 Révész Béla: Ady trilógiája. Bp., 1935. Nova. 36. 1. us varga József: i. m. 137. 1.
