Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
Ilyen maszkot köszönt meg Babits Mihály Hatvány Lajosnak szóló levelében, 22 ' 5 amelyre Hatvány rájegyezte, hogy az 1919. február 20-án küldött maszk Vedres Márk munkája. Jóllehet a kérdéses gipszmű azóta megsemmisült, Babitsot a maszkkal lakásában egy fényképen megörökítették. Ilyen maszkot találtunk Móricz Zsigmond hagyatékában, és ilyet vásárolt a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára Steinfeld Nándor és Bölöni György közös örökösének hagyatékából is. 23/1 Ebben ismerte föl Hatvány Lajos özvegye is annak a példánynak mását, amely a Hatvány-hagyatékban ma már nem található. Beck Ö. Fülöp tehát Vedres munkáját hitte a magáénak. Hogy az ő maszkjával mi történt, nem tudjuk rekonstruálni. De leánya, Beck Judit tulajdonában levő hagyatékában ugyanennek a csonka maszknak egy zöldre patinázott, gyenge példányát találtuk. Lengyel Menyhért (aki azt hitte, hogy a maszk viaszlevonattal készült) már 1919-ben kimondta, hogy az arc egyetlen állapotának bármilyen hű másolata sem tükrözi a személyiséget: „Fehér halotti maszk fekszik az asztalomon, melynek hűen vissza kellene adni a költő vonásait — hiszen az anyag szorosan rátapadt a kihűlt arcra, s felvette minden vonalát — arcának két oldalt kiálló csontjait, nemes orrát és sajátságos, erős, gúnyos ajkait a mély vonásokkal a szájszéleken, melyek hallgatásukban is annyit fejeztek ki — s ez a maszk mégsem az ő arca. Alig lehet ráismerni benne. Igaz, csodálatos, dióbarna, nagy szemei nem égnek nyugtalanul — nem világítják meg az élet fáklyatüzével és belső szenvedélyek tűzvészfényével barna arcát —, de ha az élő Adyt nem adja a képmás — az alvó, a szendergő, a halott Adyt kellene adnia ... De ez sem ő. Eltűnt, elrejtőzött a viasz lágy érintése alól, átváltozott hirtelen, mint némely legfinomabb anyag, melyre elég ha rálehelnek, hogy formát és színt változtasson". 23 "' Bíró Lajos egyszerűbben írta ugyanezt: „A halotti maszkja máris hazudik. A halotti ágyon felvett fotográfia talán megközelíti az igazságot. A szobra talán újra hazugság lesz". 230 Ady legtöbb szobra, képmása valóban szinte az lett. Számos művész ismerte őt életében. Itt fölsoroltuk azokat, akik „riportot" készítettek halottas ágyánál. Ezek a képi-plasztikai dokumentumok meg sem közelítik a leírások szintjét. A képzőművészeti eredmény itt szóra sem érdemes. Akiknek sikerült róla valamit mondani, azoknak nem azért sikerült, mert látták őt, hanem mert olvasták. Szép férfi volt, de mágikussá szelleme teszi. Időben távolodva életéveitől, nem csökken ábrázolásának lehetősége és fontossága. Portréjának egyszerre kell tükröznie művét és személyiségét. Annyi patetikus íróportré után Adyról emberi gondolatokat kellene közölni. Nem enervált Adyt, de talán nem is „vátesz"-t mutatni. Ne tagadjuk meg ember-voltát, lehessen szobra dacos, sőt akár fáradt is. Még mindig időszerű Krúdy kérdése: „Hol áll majd vajon Ady fáradt szobra?" 233 MTA Kézirattára. Hatvány-levelezés. Ms 376'a/7. — Közli: Babits Adyról. Dokumentumgyűjtemény. Válogatta és szerkesztette Gál István: Bp., 1975. Magvető K. 80. 1. — A fénykép az OSzK Babits-hagyatékában található. Jelzete: Fond III. 2263 II. 234 Növ. n. sz. 27/1975. 235 Lengyel Menyhért: Ki látta őt? Nyugat 1919. febr. 16. — márc. 1. 4—5. sz. 264. 1. 230 Bíró Lajos: A fiatal Ady Endre. Uo. * E tanulmány nyomdába kerülése után érkezett Vedres Márk leányának (Eva Carocci) segítőkész levele. (Kelt Róma, 1977. június 30.) Annak ellenére, hogy a szakirodalom nem tud arról, hogy Vedres bárkiről is vett volna maszkot, a művész leánya megírja: „Hogy apám egypárszor barátok kérésére halotti maszkokat csinált, az biztos. Például nagybátyámról, Szabó Ervinről". Közvetve ez is megerősíti kutatásunk eredményét: Ady Endre halotti maszkját Vedres Márk készítette.
