Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Erényi Tibor: Ady és a szociáldemokrácia (1897—1906)

programtervezetet. „A magyar szociáldemokraták — írja — bámulatos politikai érettséggel és a nyugati példák ismerésével egészen közel vitték e nagy jövő kérdését a megoldáshoz, ök közeledtek azokhoz, kik liberalizmus nélkül el nem tudnak képzelni állami és társadalmi életet. A szocialisták új programja leereszthető híd a szocializmus mentsvárából. A vonóhíd készen van. Ha a reakció még jobban megvadul, erre a hídra ráléphet bátran minden becsü­letes, gondolkozó, liberális ember." 66 A végleges program kidolgozásánál a pártve­zetőség Kari Kautsky módosító javaslatait vette figyelembe. 67 Ebben is megta­lálható azonban a ,,vonóhíd", a polgári demokratikus követelések sorozata. Bóka László kutatásaiból ismert a Nagyváradi Napló szerkesztőjének, Fehér Dezsőnek a könyvtára, amelynek Ady minden bizonnyal forgatta a köteteit. Ebben a könyvtárban megtalálhatjuk a Mit akarunk?! c. füzetet, amelyet az 1903-as kongresszuson elfogadott pártprogram alapján, a program magyaráza­taként, éppen a későbbi ellenfél, Csizmadia Sándor írt. Ez a „népszerűsítő" füzet is — akárcsak a pártprogram — tartalmazza azokat a polgári demokratikus kö­veteléseket, általános választójog, egyesülési és gyülekezési szabadság, sajtósza­badság, a vallás magánüggyé nyilvánítása stb., amelyekről Ady úgy nyilatko­zott, hogy azokat az igazi liberálisok is minden további nélkül magukévá tehetik. De a program, mint ezt Csizmadia is kiemeli, szocialista követelésekből indul ki : „A munkásosztály felszabadítása csak annak a küzdelemnek lehet eredménye, amely az osztályuralmat megszünteti, tehát ennek alapját, a termelési eszközök­ben való magántulajdont megdönti, azokat közös tulajdonná teszi, s így a tőkés termelési rendszert szocialista termelési rendszerré alakítja". 68 Ady a program­nak ezzel a részével nem foglalkozik, jóllehet idézett cikkében a program egé­széről nyilatkozik elismerőleg: „Szép program, becsületes program. Be lehet ezt vallani. Azért nem okvetlenül szociáldemokrata valaki. Ebben az új program­ban több higgadság, okos politika s előrelátás van, mint az egész mai magyar parlamentben". 69 Érdekes megemlíteni, hogy bár a Nagyváradi Napló 1903. február 13-i számában egyetértőleg ismertette a programot, az említett, beveze­tő „szocialista" részről nem szólt. Ezt a mind az Ady-cikkből, mind a program­ismertető írásból hiányzó bekezdést Ady minden bizonnyal túlságosan is távo­linak, a jövőre vonatkozónak, a kispolgári-paraszti olvasók számára nehezen érthetőnek, esetleg riasztónak vélhette. Ady cikke az 1903-as pártprogramról minden bizonnyal megelőzte Jászi Oszkárnak a Huszadik Század 1903-as évfolyamában megjelent elismerő recen­zióját, amely megállapítja, hogy a programban „nemcsak a szocializmus nagy gondolkodóinak, Marxnak és Engelsnek közvetlen hatását érezzük, de úgyszól­ván a modern szociológia minden nagy alakjának hatását is." Ami a „vonó­híd"-at illeti, ezt Ady és Jászi szinte teljesen azonosan ítéli meg. Az utóbbi sze­rint a „gyakorlati követelmények túlnyomó többsége olyan, mely valaha a li­berializmus doktrínájának nyílt programpontja avagy legalábbis logikai kö­vetkezménye volt". 70 66 Uo. 34. 1. — A programtervezetet a Népszava 1903. február 12-1 számában tette közzé. Ez a Garami által kidolgozott szöveg lényegében megegyezik az 1903 áprilisi pártkongresszuson jóváhagyottal. 67 MMTVD III. 138—142. 1. 68 Csizmadia Sándor: Mit akarunk?! A Magyarországi Szociáldemokrata Párt program­jának magyarázata. Bp., 1903. Népszava Könyvkereskedés. 16. 1. M AEÖPM IV. 33. 1. 70 Jászi Oszkár: A magyarországi Szociáldemokrata Párt új programja. Huszadik Század 1903. I. 542—543. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents