Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
De nem azért örökítették-e meg Adyt annyian a halottas ágyánál, hogy ne fedje el arcának emlékét az idő? Kik ábrázolták, hogyan és milyen alkotásokhoz juttatta el őket ez az utolsó „riport"? Szőnyi Lajos, a fotós. Ö Az Érdekes Űjság riportereként járt a szanatóriumban. Ügy tetszik, Adyhoz semmi nem fűzte. 88 A halott Ady fényképezésének feladatát is tisztességgel megoldotta, mint annyi mást a forradalmak idején. Igen jó szakember lehetett, hiszen lapja számára a legnehezebb körülmények között is technikailag kiváló képeket csinált. Itt, a szanatóriumban sem lehetett könnyű dolga a kicsi szobában, annyi ember között és talán éppen a helyszínen döbbenve rá, milyen rendkívüli munkája akadt. Véleményünk szerint csak két használható felvételt sikerült készítenie, azt, amelyen a halottas ágy mellett Kober Leó rajzol, s Ady mögött áll a két ápolónő és egyet a halottas ágyról. 89 A fényképeket nézve feltűnik, hogy a költő feje fehér párnán nyugszik és nem összehajtott barna pokrócon. Az ápolónőket is beállította a fotós, és a látogatókat is sikerült eltávolítania arra az időre, amíg a felvételek elkészültek. A bár erősen retusált halotti portréfotó a mai szemlélőre ugyanazt a hatást teszi, amit a halott arca tett kortársaira : „Most... mikor... látom a költő életében készült utolsó fényképet, a szomorú és megtört, beteg ember és utána a halott költő képét, felszisszenek, milyen szép lett a halottas ágyon. . ." 90 — vallotta Képes Géza. Vértes Marcell (1895—1961) jónevű újságrajzoló volt ebben az időben, aki elsősorban jellemző mozdulatokat, egy-egy magatartásformát, arctípust ragadott meg gyors vázlataival. Nevezetes politikai plakátjai is így mutatják be őt, mint aki rajzaival ezúttal nem anekdotákat, hírlapi érdekességeket, hanem tragédiát mesél, de mindig csak mesél. Vértes, aki később amerikai és francia filmekhez készített díszlet- és kosztümterveket, statikus látvány, vizuális élmény pontos visszadására soha nem volt képes. Főiskolai tanulmányai során valószínűleg nem is került tényleges, szellemi kapcsolatba mesterével, Ferenczy Károllyal. A bécsi emigrációban megjelent rajzgyűjteménye 91 ugyanakkor a fehérterror legélesebb kritikája. Expresszív rajzai mégis csupán illusztrálják a kísérőszöveget. Technikájának lényege itt is utalás a szemlélő tudatában már akkumulált vizuális információanyag egy-egy elemére. Vértes rajzai révén aktív politikus volt, vállalta a forradalmár magatartást, 92 de nem volt tényleges része a magyar századforduló szellemi mozgalmaiban. így történhetett, hogy már 1925 decemberében kiállíthatott Budapesten, az Ernst Múzeumban, mint a kommün elől (!) emigrálni kényszerült, Párizsban élő magyar művész. Sem 88 Később, a halott Adyról készített fényképeinek sikere után, felvételeket készített Ady özvegyéről és lakásáról is. 89 Az előbbire 1. a 6. sz. jegyzetet. Az utóbbira E. Csorba Csillának a jegyzetben említett munkája 96. tételét, illetve fotóját. 90 Ifjú szívekben élek? (Vallomások Adyról) Bp., 1972. Petőfi Irodalmi Múzeum és Népművelési Propagandairoda. 66. 1. 91 Vértes Marcell rajzai a magyar pokolból. — Zeichnungen aus der ungarischen Hölle. — Dessins de l'enfer hongrois. — Drawings out of the Hungarian Hell. A bevezetőt írta Halmi József. Wien, 1921. 92 Gábor Andor is „fegyvertársának" nevezte, mert úgy érezte, hogy „a szétfreccsent vércsepp, amely egy keresztre vert munkás teste mellett Vértes könyvének címlapján vöröslik, . . . több emberben fog égő részvétet . . . támasztani, mint amennyit mi évek alatt betűvel bele tudunk írni a lelkekbe". Idézi Bajomi Lázár Endre Vértes Marcell: Vértes varieté c. önéletrajzi könyvéhez (Bp., 1971. Képzőművészeti Alap K.) írt utószavában (340. 1.).
