Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

műveiben, sem nyilatkozataiban nem tért vissza többé 1918—19 hiteles emléke, önéletrajzi regényében

93

' sem említi, hogy lerajzolta volna Adyt. Műveit ismerve arra gondolhattunk, hogy a rajz nem sikerült eléggé, és ezért a művész nem is közölte sehol, s igyekezett el is felejteni azt. Vértes Marcell: Ady Endre a halottas ágyon. 1919. (Reprodukció a Rivalda 1919. jan. 31-i számából.) Fotó: Flesch Bálint. A rajz azonban megjelent. Erre Gulyás Klára, a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárosa hívta föl figyelmünket. A Rivalda c. színházi lap 1919. január 31-i száma címlapjának belső oldalán közölte a feltételezésünknek megfelelő, odavetett rajzot, amelynek a tévesen rájegyzett dátumon (jan. 26.) kívül talán egyetlen érdekessége, hogy fölismerhető rajta a halott feje alá helyezett „barna pokróc" vagy „kapric" sötét foltja. Major Henrik (1886?—1948) rajza, ha készült egyáltalán ilyen, lappang. Ö a magyar portrékarikatúra legnagyobb mestere, egy szalontai suszter tanulatlan fia, aki a bécsi emigráció után Franciaországban, Angliában és Hollandiában aratott sikereket, végül Amerikában nem csinált mesebeli szerencsét. Hagyatéka jelenleg is az Egyesült Államokban van. Lehet, hogy Ady-rajz is keveredett késői, nonfiguratív munkái közé. Erős szálak fűzték a radikális baloldali értelmiséghez. Három korábbi Ady-rajza ismert: két fesztelen karikatúra az élő, alkotó Adyról — Ady legjobb ábrázolatai között tartjuk számon 33 L. a 92. jegyzetet.