Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
a gépeket a halott költő arcának szegezik". 32 Ö az egyetlen szerző, aki a fényképezést úgy adja elő, mint ami este történt. Lehet, hogy ez csak a fotó műfajának lebecsülése, egyszerű langsorolás. Riportszerű leírást ad az eseményről Lestyán Sándor: „Az Érdekes Űjság fotográfusa is megjelenik. Borzasztó büszke, hogy csupa újságíró és művész között szerepelhet, állandóan kolléga uraknak szólítja őket, és mindenkit szeretne lefotografálni a szobában". Eközben Kober rajzolni készül. „Vedres is megszólal: háromnegyedből a legjobb lerajzolni. Háromnegyed nekem rossz, véli a fotográfus, felülnézetet szeretnék . . . vitatkoznak és verekednek a rajzolók, szobrászok és fotográfusok az elsőségért, a világításért, a drága fej fekvéséért. . .". 33 A „fotográfusok" többesszáma itt is, Zilahynál is lehet egyszerű stiláris fordulat. Franyó Zoltán emlékezésében 34 szerepel egy másik fotográfus: Landau Erzsi neve is. Nem csoda, hogy Franyó évtizedek múltán nem emlékezett a fotós nevére, hát nyilván fölütötte Bölöni György könyvét, 35 s kiírta belőle Landau Erzsinek a képpel kapcsolatban addig csak ott szereplő nevét. Hogy oda miképpen kerülhetett tévesen, azt elég könnyű magyarázni. A könyvbeli kép bizonyosan Landau Erzsinek Szőnyi felvételéről való reprodukciójával készült, 36 s Bölöni jóhiszeműen járt el, amikor a kép alatt. Landau Erzsi nevét tüntette föl. 1975-ben Máté Olga hagyatékából a Petőfi Irodalmi Múzeumba került a kép egy részletének negatívja. Fotótechnikai úton sikerült azonban bizonyítani, hogy ez is Szőnyi felvételének korai reprodukciója. 37 Móriczék, Hatvanyék és Nádas kora délután hagyták el a szobát. Leírásaikban ugyanis nem említik azt, miképpen készült a maszk. Nádastól tudjuk azonban azt, hogy Jászi Oszkár telefonált: a múzeumból temetik majd a költőt, akit a nemzet halottjának tekintenek. 3 ' 3 És „,A halál napjának délutánján a Pesti Napló szerkesztői szobájában egybegyűltek: Jászi Oszkár, Babits Mihály, Móricz Zsigmond és a kultuszminisztérium kiküldöttje: Czakó osztálytanácsos", hogy a temetésről tárgyaljanak. 30 Ady Endre halotti maszkja 1919. január 27-én délután vagy este készült. Csorba Géza bizonyosan egész nap rajzolta Adyt. Ez feltételezhető az Ady-rajongó szobrász ismeretében, és azt tekintve is, hogy három sikerült rajzát említi később. Az tehát, hogy amikor Lestyán és Kober beléptek a szobába, Csorba rajzolt, és „Csorba után Vedres Márk szeretné a fejét gipszbe venni", 40 nem tájékoztat az időpontról. Nem tekinthető forrásértékűnek Győri Illés István cikke, amely szerint Vértes, Major és Vedres együtt érkeztek, s a két rajzoló után kezdett munkához a szobrász, aki azt mondta: „Ez a maszk lesz az én legnagyobb alkotásom", s míg dolgozott, „mormoló hangon Ady verssorokat idézett". A szöveg nemcsak túlszínezett, hanem azt is elárulja, hogy a szerző nem tudja, miképpen készül egy maszk. Szerinte ugyanis Vedres a belépő 32 L. 7/17. M L. 7/9. 5. 1. 3 '' L. 7/4. 785. 1. 35 Bölöni György: Az igazi Ady. Paris, 1934. Atelier. — A fotó (Ady a halottaságyon) a 376—377. 1. között. 36 Landau Erzsi a két világháború között neves fotóművészként Párizsban tevékenykedett. Az adatot Hatvány Lajosnénak köszönöm. 37 A negatívot 1. Petőfi Irodalmi Múzeum, Művészeti Tár. Ltsz. 1919. A fotótechnikai bizonyítás munkáját Szelényi László végezte. 38 L. 7/14. 39 L. 7/8. 82. 1. «» L. 7/9. 4. 1.
