Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

Móriczék előtt „felemelte a maszkot, felmutatta, s ennyit mondott: »Ez a maszK fogja hirdetni az örök lázadó megbékülését a halállal^"/'

1 Komolyabb Franyó Zoltán szövege: „Az ablaknál Vedres Márk szobrász készíti elő az agyagot. . . Valami zsiradékkal bekeni a halott arcát, . . . haját félresímítja, és azután ráborítja az agyagot"/'

2 Valószínűleg nem agyag-, hanem gipsznegatív készült. Erről ad számot Lestyán Sándor. „Egy Spira nevű katona, intelligencpertli volt a karján, ecsettel keni az olajat a gyönyörű fejre, olyan buzgalommal, mintha borotválás előtt a habot masszírozná. Aztán átlátszó selyempapírral letakarja a dús, fekete hajat, és Vedres lép akcióba a gipsszel."

43 A maszkvétel munkáját a legnagyobb pontossággal, igazán élményszerűen Zilahy Lajos írja le. Olyan szakszerű a szöveg, hogy valószínű: az író Vedres Márkkal mondatta el, miképpen dolgozott. Feltételezzük, hogy Vedres a maszkot este 7 és 8 óra között készítette, hiszen Zilahy azt írja: „Este nyolc óra tájban, amikor a szobába léptünk, Vedres Márk, a szobrász, éppen elkészült munkájával".

4

''' Zilahy is tudhatta, hogy ez írásának legizgalmasabb, leghitelesebb része. Bizonyára ezért helyezte a cikk derekára, és gyengébb leírása Kober munkálkodásáról azért követi ezt a részt, hogy legyen valami riportszerű is a meglehetősen általános szövegben. Véleményünk szerint Zilahy nem is láthatott érdemit, csak érdeklődött, és ügyesen rekonstruálta a korábban lepergetett eseményeket. így kerültek a cikkbe olyan általánosságok, mint hogy „Miniszterek és politikusok léptek a szobába". S így az a fontos, de a végeredményt tekintve hamis mondat is: „És jöttek a szobrászok is, maszkot csináltak róla, hogy arcának vonásait átadják az örökkévalóságnak". Ügy véljük tehát, hogy az alábbiakban Vedres Márk mondja el, miképpen készítette el Ady Endre halotti maszkját. Ezért idézzük a teljes leírást, amelynek egyetlen riporteri tévedése az, hogy a kész negatívot a szobrászok nem törik le az arcról, hanem a massza alá korábban elhelyezett cérnaszállal vagy vékony dróttal vágják le, teszik néhány részben leemelhetővé a kész negatívot, a majdnem teljesen megszáradt darabformát. „Valami sárga zsírral kente be a halott arcát, fekete, csapzott haját selyempapírral takarta be, aztán az egész fejet finom, puha masszával borította le, mintegy kétujjnyi vastagságban. E massza fölé pár perc múlva újabb és vastagabb massza került. Húsz percig takarta ez a kísérteties sisak a halott Ady arcát — azután a szobrász a kőkeményre szilárdult anyagot három darabra törve levette a költő arcáról."

4

'' Ady Endre arcáról vett más maszkot az idézett források nem említenek. A január 29-i Viíác/ban meg is jelenik a 28-án kelt hír: „A Ligetszanatóriumban még tegnap Vedres Márk szobrász elkészítette a halott maszkját . . ."/'

6 Készült azonban még egy mű, amelyet tévesen maszknak szokás nevezni. Ez Ferenczy Béni Ady-arcmása. Olyan magasdombormű, amely egy síkkal a halánték és a járomcsontok mentén metszi a fejet: csak az arcot mutatja. Ügy tudjuk, hogy a művész ezt a halottas ágynál mintázta. Bizonyosan erre a szoborműre utal a Pesti Napló híradása is: a Vörösmarty Akadémia ülésén (február 3-án) „Vedres Márk és Ferenczy Béni szobrészművészek bemutatták ... az Ady ravatalánál készített halotti maszkokat, amelyek rendkívül sikerültek; reprodukálásukról és a szoboralap javára való « L. 7/6. 12 L. 7/4. 785. 1. 43 L. 7/9. 4. 1. 44 L. 7/17. 45 L. uo. 46 Ady Endre temetése. Világ 1919. jan. 29. 25. sz. 6. 1.