Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
M. Pásztor József: Ady eszméinek térhódítása az ifjúság soraiban az ellenforradalmi Magyarországon
Viták az Ady nevével meghirdetett ifjúsági programokkal Az első, széles körű reagálást az Ifjú szívekben élek . .. röpiratban kifejtett nézetek váltották ki. A baloldal: a polgári demokratikus és a szocialistakommunista világnézet képviselői vették alapos elemzés alá azokat az ideológiai és politikai állásfoglalásokat, melyeket e fiatalok megfogalmaztak. A kommunisták legális folyóirata, a 100%, a fiatalok e zászlóbontását jelentősnek minősítette, mivel „az ellenforradalmi korszak elején úgy látszott, mintha az egész fiatalság vagy legalábbis annak nyilvánosság előtt megszólaló része a szélső reakció, a faji és vallási ideológia talaján állana". Kifogást emelt ugyanakkor Adynak zászlóul választása miatt, mondván, hogy az 1928-as küzdelmekhez Ady „nem nyújthat. . . elegendő szellemi fegyvertárat". De ha már Adyt választották, akkor „a teljes Adyt" kellene vállalniuk. Ők — a Híd körül csoportosuló írók — azonban „nem fogják át a teljes Adyt". Igaz, a csoport „eszmei egységéről" beszélni nem lehet. Egységet csak „a probléma közössége" jelent náluk. Konkrétan: „a magyar falu nyomorúságának kérdése", valamint — ezzel összefüggésben — „a magyar intellegencia válsága". De nem fogadják el Ady felismerését „a proletariátus döntő jelentőségéről" Magyarországon. Ezért antikapitalizmusuk romantikus és utópista jelleget ölt, célkitűzéseik pedig „reakciósak". A fiatalok röpirata így összességében „jele annak, hogy a fiatal magyar intelligencia ismét keresi a maga útját, éspedig a dolgozó nép millióival együttes, közös útját keresi". Kifejezik a kiadványban megjelent írások azt is, hogy ez az ifjúság „válaszúton van a haladás és a reakció között", s ez kívánta meg a vélemény „teljes nyíltsággal" történő kimondását — fejezte be a cikkét a 100 % publicistája. 51 A polgári demokratikus eszmék mérlegén Szász Zoltán vizsgálta az Ifjú szívekben élek súlyát, értékét — és könnyűnek találta. A demokrácia elveit kérte számon, melyre a fiatalok cikkeikben, eszmefuttatásaikban esküt tettek. De milyen demokrácia az — kérdezte Szász Zoltán —, melynek középpontjába a faj fogalmát helyezik? E fogalom — állapította meg — „az ellenforradalom vívmánya", s nem tisztázzák a fiatalok sem azt, hogy a „magyar faj" miben különbözik a „magyar nemzettől, ... a magyar népiségtől". Milyen demokrácia az, mely „népuralom" helyett a faj hegemóniájáról beszél, úgyanynyira, hogy a röpirat kiadói szükségesnek tartják annak megemlítését, hogy az őket támogató ezer diák „csupa magyar diák, egy sincs közöttük zsidó gyerek és volt kommunista". „Miért nem akarják Magyarország jövőjét egyszerűen az ország dolgozó lakosságától és lakosságával felépíteni?" — vetette fel a kérdést Szász Zoltán. Tetszett neki ugyanakkor az írásokból áradó „frissesség, lendület, elszántság". „Sok vadság, . . . némi kis handa-bandázás" — vonta meg a mérleget kifogásolva ezzel együtt „a hitvallások kifejezésbeli elmosódottságát". 52 A választ és ideológiájuk védelmét, magyarázatát Fábián Dániel adta meg Szász Zoltánnak az Előőrs lapjain. Elismerte, hogy „az ifjúság legbátrabb . . . része sem ment minden óvatosságtól", s ezért fogalmaz homályosan. Saját fajfogalmukat a következőképpen magyarázta meg: „Magyar faj az embertanilag is egységes magyar parasztság, a vidéki paraszt intelligencia és a városi mun51 Vajda Sándor [Lukács György]: Ady mint program. 100% 1928. jún., 9. sz. 321—324. 1. Kötetben 1. Tamás Aladár: A 100%. Bp., 1964. Akadémiai K. 233—235. l. 52 Szász Zoltán: Ifjú szívekben élek. Nyugat 1928. aug. 16. II. köt. 225—239. 1.
