Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
M. Pásztor József: Ady eszméinek térhódítása az ifjúság soraiban az ellenforradalmi Magyarországon
kásság bizonyos hányada . . . nincs benne zsidó, sem sváb, sem a szláv . . .". Demokráciájuk pedig ,,a társadalmat osztályokra skatulyázó marxizmussal szemben a dolgozó magyar osztályok: parasztság, munkásság és középosztály hármasszövetségű demokráciáját jelenti". Hogy miért nem kell nekik a marxizmus? Mert a szocializmus, „a reformáció és a nagy liberális átalakulás óta .. . a leghatalmasabb és legegyetemesebb jelentőségű. . . ideológia, megbukott". Politikai téren ugyanakkor ők, a fiatalok is ,,az általános, egyenlő, titkos választójogért" harcolnak. Gazdaságilag pedig ,,a nagybirtok kisebb részben közép-, túlnyomó részben kisbirtokká való teljes szétporlasztását" kívánják, ami az „agrárdemokráciát", a földnek a „magyar parasztnak" történő visszajuttatását jelentené. Ez azért is fontos — írta befejezésül Fábián —, mert „a paraszt jelenti a mi szemünkben az új életet". 53 Eklektikus és zavaros volt ennek az ifjúsági tábornak az ideológiája. Ahogy Szász Zoltán jellemezte: „Szóhoz jut itt a bolsevizmus, a fasizmus, a nacionalizmus, az agrár-demokrácia", ugyanakkor fogódzót adott a baloldal részére az eszmecseréhez, a közösen használt fogalmak értelmezésének tisztázásához, a közös politikai akciók lehetőségének kiaknázásához. Ebben a szellemben foglalt állást velük szemben József Attila a polgári radikálisok folyóiratában, a Századunkban. Mellőzve a fajvédő és utópisztikus koncepciókat, azt emelte ki, és mutatta fel programjukban, amivel egyet tudott érteni. Idézte a munkásosztályról írt soraikat: „...a szervezett magyar munkásság... a magyar népnek egyik legértékesebb, legfegyelmezettebb és legteljesítőképesebb rétege. Mögötte állanak a világ szervezett munkásságának milliói, akiknek rokonszenvére és hathatós támogatására csak akkor lehet számítani, ha tudják, hogy magyar osztálytársaik hazájukban a többi magyar társadalmi osztálybeliekkel minden tekintetben egyenjogú polgárai". Ezen az elvi alapon kötött ismeretséget a fiatalokkal József Attila, és vett részt szervezeti életükben, mely az 1928. májusi Ady-ünnepség után új formát öltött. Erről az Előőrs a következő híradást hozta nyilvánosságra : „A háború utáni fiatal magyar generáció, mely Bartha Miklós Társaság címén a Híd című folyóirat körül csoportosult,... a nyár folyamán is tovább folytatta szervező munkálatait, és szeptember 15-étől az egyesület saját helyiségében . . . megkezdi rendes egyesületi életét". 54 A szélesebben kibontakozó mozgalmi életnek a szócsöve az Űj Magyar Föld lett. Az ebben kifejtett politikai-társadalmi koncepciót a munkásmozgalom oldaláról Kassák Lajos és köre tette bírálat tárgyává. A magyar nemzet sorsproblémáiról vallott nézeteiket Nádass József a „jobb- és fél-jobboldal" megnyilatkozásának minősítette. Kifogásolta az osztályharc elhallgatását és a tudománytalan koncepciókat, mint például az olyan „tanácsot", hogy „le kell rombolni a külvárosokat, mert abból született meg az a borzalmas kaotikus kultúra, ami végigbetegíti ezt a szerencsétlen Európát". Kassák Lajos az ifjúság helyzetét az egész társadalmi képbe ágyazva elemezte. Konkrét programot fogalmazott meg az értelmiségi és diákfiatalok számára: „Az ifjúság új egyesületeinek, a diákság és fizikai ifjúmunkásság szocialista egyesületeinek autonómiával rendelkező társadalmi egyesületeknek kell lenniük", s akkor vehetők komolyan, ha kiadják a jelszót: „Harc a numerus clausus ellen, és szolidaritást 53 Fábián Dániel: Ifjú szívekben élek. Válasz Szász Zoltánnak a Nyugatban megjelent cikkére. Előőrs 1928. szept. 16. 27. sz. 13—14. 1. 54 József Attila: A Bartha Miklós Társaság Értesítőjéhez. Századunk 1928. nov., 9. sz. 389. 1. L. még a 43. sz. jegyzetben megjelölt kötet 11—12. lapján.; A Bartha Miklós Társaság újra megkezdte rendes egyesületi életét. Előőrs 1928. szept. 16. 27. sz- 14. 1.