Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

M. Pásztor József: Ady eszméinek térhódítása az ifjúság soraiban az ellenforradalmi Magyarországon

tői megtisztított Ady. Mi volt ez? A hatóság volt tapintatlan, vagy az ifjúság tapintatos? Ez az ifjúság egyébként három csoportra oszlott: az egyik az önképzőkörtől a Petőfi Társaság felé lendült (Vajthó László bevezető beszéde), a másik a fasiszta-nacionalista forradalmiság ködében tévelyeg (Féja Géza különben színes emlékelőadása), a harmadik a mi szívünkből megszólaló hang (József Attila szép, mély és bátor verse, amelyet a Népszava mai száma közöl)".

47 Az emlékünnepély műsora, illetve az ott elhangzott állásfoglalások ezek szerint hűen tükrözték az Ady értelmezése körüli harcot az ifjúság soraiban. A Bartha Miklós Társaság érdeme volt, hogy a különböző világnézetű ifjúsági csoportok között eszmecserét kezdeményezett. Azok között, akik ,,a forrongó oldalt" képviselték a magyar diákságon belül, s akiket — Balogh Edgár akkori megállapítása szerint — nem fűzött össze más, „mint a közös érdeklődés a ma1 gyarság problémáinak gerince: a szociális kérdés iránt". Ezen az „ifjúsági parlamenten" ott voltak „a Bartha Miklós Társaság diákjai, a református diákmozgalom vezetői, az Eötvös-kollégium több tagja, a szegedi Bethlen Gábor Kör egy embere, néhány diák Kassák Lajos Munka Köréből, főiskolás cserkészek, a most alakult Wesselényi Reformklub diákexponensei, végül több székely diák és a pozsonyi Sarló Budapesten tanuló tagjai. Ez a front — bármily szétfutó is különben a gondolkodás iránya — egyben megegyezik: szakít a hagyományos ifjúsági struccpolitikával, és felveti a magyar sorsproblémát".

48 Mi lehetett erre a kibontakozó ifjúsági egységfrontra a hivatalos válasz? Az eszmei és szervezeti denunciálás, a presszió, és a rendőrségi beavatkozás. Eredménye pedig a progresszív diákmozgalom megtorpanása, sőt visszaesése. A Bartha Miklós Társaság is csak évek múltával, 1937-ben hallatja újra a hangját, de csak a vezetést átvevő Márciusi Front árnyékában.

49 Ekkor már nem hívják segítségül az Ady-kultuszt a társadalmi problémák felvetéséhez. A progresszió táborában az Ady-problémát a jobboldali kisajátítási törekvések jelentősebb megnyilatkozásai állítják időnként előtérbe, mint a Turul egyetemi szövetség, majd a nyilas mozgalom Ady nevével való visszaélései, Ady-ünnepségei. A második világháború idején Ady háborúellenes verseivel tiltakoznak a nemzetgyilkos pusztítás ellen. Az Ady-kultusz ellenforradalom alatti útjának epilógusát a Népszava fogalmazta meg 1944. január 28-án. Vezércikkben számolt be Ady sírjának koszorúzásáról a halál évfordulója alkalmából. A Szociáldemokrata Párt — mint minden évben — akkor is elvitte a maga piros szegfűs koszorúját. A párt képviselőin kívül — mint a lap írta — „néhány kisdiák jött el a sírhoz ..., nem jött el a Múlt, de megjelent ott a Jövendő".

50 47 L. a 46. sz. jegyzet Népszava-cikkét. 48 Balogh Edgár: Diákparlament és magyar jövő. (L. a 28. sz. jegyzetet.) 49 Balogh Edgár: A második Bartha Miklós Társaság. 1937. (L. a 28. sz. jegyzetben említett gyűjteményben a 242—244. lapon.) 50 A költő sírjánál. Népszava 1944. jan. 28. 22. sz. 4. 1. — A második világháború alatti Adykultuszról: Az „átértékelt" Ady. Népszava 1939. ápr. 18. 67. sz. 8. 1.; Jordáky Lajos: Egy Adykönyv. Ady és a nyilasok. Uo. 1941. aug. 17. 186. sz. 6—7. 1.: Magyar Csillag 1944. jan. 15. 2. sz. (Ady-szám) és febr. 1. 3. sz.; Űj Hang (Moszkva) 1933. 1. sz. (Ady-szám).; Rónay László: Az Ezüstkor nemzedéke. Bp., 1967. Akadémiai K.; Szálai Imre: A Vajda János Társaság. Bp., 1975. Akadémiai K.