Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

M. Pásztor József: Ady eszméinek térhódítása az ifjúság soraiban az ellenforradalmi Magyarországon

sában több évtizedes gyakorlatuk volt az uralkodó osztály képviselőinek, de ezt Adynál még nem végezték el akkor. Csendben akarták lebonyolítani a síremlék „átvételét". Ezt azonban nem tudták megtenni, már csak azért sem, mert 1929—30 fordulóján Kosztolányi Dezső már említett „különvéleménye" kapcsán nagy sajtócsata dúlt Ady értékelése körül. Ebben a légkörben az Ady nevét zászlójukra tűző fiatalok újra demonstrálni akarták hűségüket Ady eszméihez. A Bartha Miklós Társaság röplapon tájékoztatta a közvéleményt, hogy „a magyar ifjúság" is részt vesz Ady síremlékének leleplezésén, valamint hogy ugyanaznap este Ady emlékünnepélyt is rendez a Fővárosi Vigadó nagytermében. Ennek lebonyolítására „A magyar ifjúság Ady-ünnepély rendező bizottsága" néven operatív szervet hívott létre/'

1 Az 1930-ban Adyt vállaló fiatalok eszmei-világnézeti arculatát folyóiratukból, az Űj Magyar Földből ismerhetjük meg. A folyóiratot 1929 nyarának végén a Bartha Miklós Társaság jelentette meg negyedévi szemleként — „Minden magyar egyetemi és főiskolai hallgatónak, magyar testvéreinknek, akik a magyar életért és jövendőért való harcban fennen lobogtatják ősi hitüket és emberségüket". A bevezető után programadónak az Én fiatal maradok c. Adyverset közölték. A felelős szerkesztő és kiadó Fábián Dániel, illetve a szerkesztő Lakatos Péter Pál az impresszumban arról tájékoztatták olvasóikat, hogy a folyóiratban „a magyar fiatalság társadalomtudományi, irodalmi és művészeti cikkei jelennek meg". Az első számban — a költők közül — Illyés Gyula, József Attila, Erdélyi József és Lakatos Péter Pál szerepelt versekkel. Ök — Erdélyi kivételével — a Társaságnak is vezetőségi tagjai voltak, s ott a kommunista frakciót képviselték/'

2 A társadalomtudományi írások a Hzdéhoz hasonló téma- és eszmekörben mozogtak: a „magyar jövő", a magyar falu, a magyar lélek, a szociális problémák, a szomszéd népek szerepeltek a vitatott témák között. A második — 1929 végén megjelent — számról József Attila az Előőrs c. lapban írt elemző cikket, s összegezésként az alábbiakat állapította meg: „Eszmevivők tárulkozása ez a füzet, és voltaképpen a legközvetlenebb gondolata ama komp-népnek, amely immár virágos szigetként megállapodni akar. Közel száz oldalnyi, nagyobbrészt komoly munka, amelynek fő értéke céljaiban eleve adott, maradandó és szívbeli. Erőssége a nép, amelyhez szólni kíván, kiállása az ifjúság, amely az új földért új egekbe tör, komolysága a tárgynak mindenek fölött való szeretete, amely által az adatok szikese is kövér televénynyé válik". József Attila felhívta a figyelmet Balogh Edgár cikkére, melyben az útkereső fiatalok számára a szocializmust jelölte meg perspektívaként.

43 A harmadik számban már külön tanulmányban kellett megvédeni Balogh igazát — a jobboldalról jött támadással szemben. A Társaság és a lap szerkesztőinek nevében jelentette ki József Attila: „Minden eddigi munkásságunkkal azt a tételt szolgáltuk, hogy igenis van magyar kultúra, melynek alapja éppen a ki nem cserélhető, bár félrelökött magyar nemzet. . . Mert a nemzet hordozói nem a nurs, gouvernante és fräulein nevelte kevesek, hanem a nép, melyet ezer esz41 Az Ady elismeréséért folyó harcról: Ady Endre nem kaphat utcát Budapesten . . . Űjság 1929. nov. 20. 264. sz. 6. 1.; Az Ady-síremlék felállítása alkalmából. Népszava 1930. márc. 23. 68. sz. 3 1. 42 József Attila Emlékkönyv. (1. a 21. sz. jegyzetet); Fejtő Ferenc: József Attila, az útmutató. L. Irodalomról — szocialistáknak. Bp., 1948. Népszava kiadása.; Szálai Imre: Lakatos Péter Pálról. Irodalomtörténet 1971. 2. sz. 382—394. 1. József Attila: Üj Magyar Föld és — néptelen szavak. Előőrs 1929. dec. 21. 51—52. sz. 23—24. 1. Kötetben. 1. József Attila összes müvei. III. köt. Bp., 1958. Akadémiai K. 41—44. 1.