Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

M. Pásztor József: Ady eszméinek térhódítása az ifjúság soraiban az ellenforradalmi Magyarországon

kus gondolatai"-t közölte „Ady Endre fejfájánál". Az ifjúságnak — írta — Ady magyarságát kell példának tekinteni, melynek lényege: „fajának minden erényeivel, hibájával és bűnével való rajongásig szeretete, a magyar öncélúság, a magyar munka megbecsülésének hirdetése s küzdelem, hogy felrázza faját mozdulatlanságából, hogy ne legyen űzött és kisemmizett magyar a magyarságban".

39 Juhász Gyula a röpiratban aforizmákat adott közé Ady nyelvéről. Szabó Dezsőétől eltérő s a résztvevő fiatalok egy része által is elfogadott Ady-értelmezését és társadalmi programját Ady sírjánál mondta el: „Vezérlő fejedelem, Ady Endre. Elhoztam ide hozzád e gyönyörű májusi napon a te életed értelmét, az új magyar ifjúságot, amelynek szívében te halhatatlanul élsz. Ez a fiatalság Martinovics kivégzésének napján jött el, mert Martinovics és társai álmodtak először öntudatosan egy magyar demokráciáról. Fiúk, tegyetek fogadalmat, hogy a magyar haladás termő televényévé teszitek ezt a földet. ..". Befejező szavait újra Adyhoz intézte: „Vezess minket a magyar kárhozat ugaráról a magyar szabadság és haladás termő televény földjére. És ha majd eljön az új magyar tavasz, az ifjúság elhozza fejfádra a magyar győzelem koszorúját". A kegyelet koszorúját elhelyező diákküldöttségek vezetői is megnyilatkoztak. Jócsik Imre — prágai, brünni és pozsonyi diákok nevében —• a következő szavakkal fordult a résztvevőkhöz: „Fiúk, higgyetek a magyar haladásban, a magyar demokrácia diadalában"/'

0 Ez az 1928. májusi Ady-ünneplés demonstrációja volt „a magyar új nemzedéknek". Kifejezték azt, hogy Ady nevével tagadják a hivatalos politikát és ideológiát. Tiltakozásuk ideológiailag több irányú volt: egy részük Szabó Dezső „új magyar ideológiajá"-t tette magáévá, más csoportok Juhász Gyula radikális, köztársasági demokráciát valló nézetét fogadták el. Voltak, akik Babits Mihály „Érték és Szellem"-védő humanizmusát képviselték, s jelen voltak a „szociális robbanás" szükségességének tudatával a Sarlósok. A hivatalos Magyarország képviselői felfigyeltek az egyetemi-értelmiségi fiatalok lázadó hangjára, országos méretű megmozdulásukra, s ellenakciókat indítottak. Ennek része volt a Híd elhallgattatása. Az útkereső és lázadó fiatalokat azonban ez nem riasztotta vissza a harc további folytatásától s azon belül az Ady-kultusz ápolásától. Az értelmiségi fiatalok számára 1930-ban adódott újra alkalom az Ady melletti hitvallásra, illetve saját társadalmi programjuk reprezentatív kinyilatkoztatására. Budapest székesfőváros tanácsa 1930. március 23-ra tűzte ki az Ady-síremlék leleplezésének ünnepségét. A dátum állásfoglalást rejtett magában: a hivatalos szervek kerülték az Ady-évfordulók emlegetését és ünneplését, különösen a haláláét. 1918—1919 forradalmi időszakára való emlékezésük nyilvánvalóvá tette volna a demokratikus átalakulás és vele az Ady iránti gyűlöletüket. Március 15-e — Petőfi és Ady egymás melletti említése — szintén idegen volt tőlük. Petőfi forradalmiságának elhallgatásában és meghamisítá39 Az idézés sorrendjében: Féja Géza: A teljes Adyért. 6—9. 1.; Simándy Pál: „Nyugat ellen Nyugatot hozz". 10—15. 1.; Kodolányi János: ,,Üj szelek nyögetik az ős magyar fákat". 22—26, 1.; Fábián Dániel: Középosztályunk és a parasztság. 33—37. 1.; Kodály Zoltán: Népzene. 66. 1.; Ifj. Könyves Tóth Kálmán: Rapszodikus gondolatok Ady Endre fejfájánál. 57—60. 1. 40 A magyar diákság Ady sírjánál. Népszava 1928. máj. 22. 265. sz. 5. 1.; Juhász Gyula vezetésével száz magyar diák zarándokolt el Ady Endre sírjához. Délmagyar ország 1928. máj. 22. 115. sz. 4. 1.; Kardos Tibor: i. h. — A debreceni Ady Társaságot Kardos Pál képviselte az ünnepségen, illetve a koszorúzáson.