Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

M. Pásztor József: Ady eszméinek térhódítása az ifjúság soraiban az ellenforradalmi Magyarországon

Az Ady-életművel történő találkozás hatása a fiatalokra Szabó Lőrinc tizennyolc éves, amikor Ady Endre meghal. A debreceni középiskolában önképzőköri vitáik Ady körül zajlottak, s a Nagyerdőben „Adydombjuk volt. . . ahová álmodozni, olvasni és vitatkozni vonultak vissza". Amikor a költő meghalt, a következő sorokat vetette papírra egy levelében: ,,.. . engem a hír oly nagyon lesújtott, hogy három napig folyton kábult és zsibbadt volt az agyam. Istenem, Ady nevéhez fűződött életem három-négy éve, oly szorosan, mint senkinek, s lélekben pedig még szorosabban össze voltam vele forrva, mint gondolni lehetett".

10 József Attila még nem volt tizenhét éves, amikor a makói gimnáziumban Ady-köteteket kapott a kezébe. 1921 végén két — nővéréhez írt — levelében is utal a reá gyakorolt hatásra: „Nagyon köszönöm Adyt —• már adybb vagyok Adynál", majd: „egyik tanár[om] ... adott három kötet Adyt, ezek: »A magunk szerelme«, »Űj versek« s »A halottak élén«... Karácsonyra csakis Adyt kérek!"

20 Egy évvel később már Szegeden az atyai jóbarát, Juhász Gyula és fiatal költőtársak közösségében gazdagodott újabb értékekkel a diák József Attila Ady-képe. Ezek a fiatalok már táborrá szerveződtek, s önálló programmal léptek a nyilvánosság elé, melyben az elődeikhez való viszonyukat is tisztázták. Megjelentetett Lírai antológiájuk és Csönd c. irodalmi, művészeti, kritikai folyóiratuk a dokumentuma ennek.

21 A Csönd első száma 1923 januárjában jelent meg, s ez alkalmat adott a fiataloknak arra, hogy világnézetüket, saját korukhoz való viszonyukat a százéves Petőfihez szólva fejezzék ki : Sötét, sötét és jaj, halálos, Kétségbeejtő éjnek éjszakáján, Lángoszlop ! hívunk nagy szóval kiáltván, Lélek! óh gyújts, gyújts nagy világosságot. Terescsényi György kezdte így Az Üstököshöz c. versét. Megemlékeztek ugyanakkor a négy éve halott Ady Endréről is. Vele kapcsolatban is világosan fogalmaztak: „Ady Endre, ki beszélni tanított, ki mutatta, hogy kell égni a tüzeknek .. . Ady Endre, ki vezér volt a szenvedésben, mik arra vannak felénk, magyar gaz-réteken — ki mint hérosz lengette a Holnap-zászlót, hogy a seregek induljanak egyszer szérűk hosszáról a Rothschildok közé . . .".

22 Ezek a fiatalok ott voltak a Dugonics Társaság szegedi Ady-emlékünnepségén, melyet Juhász Gyula kezdeményezett. Lapjuk harmadik számában büszkén említették meg, hogy „talán csak Szegeden ülték meg" Ady halálának negyedik évfordulóját. Az ellenforradalmi terror szellemi és fizikai tobzódásának időszakában e szegedi ifjúsági tömörülés volt az első, amelyik baloldali ellenzékként Ady nevével is tiltakozott. A koronát erre József Attila tette fel Sírdomb a hegycsúcson c. 1924-ben írt versével.

23 19 Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek. Bp., 1974. Szépirodalmi K. 102. 1. 20 József Attila válogatott levelezése. Bp., 1976. Akadémiai K. 26—27. 1.; Irodalma: Péter László: József Attila Makón. Irodalomtörténet 1957. 1. sz. 9—33. 1. 21 L. a 20. sz. jegyzetet, továbbá: Péter László: József Attila Szegeden. Szeged, 1955. Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai. 34.; József Attila Emlékkönyv. Bp., 1957. Szépirodalmi K.; M. Pásztor József: József Attila műhelyei. Bp., 1975. Kossuth K. 22 (v.): Január 27. Csönd 1923. Jan., 1. sz. 16. 1. 23 Megjelent a Szeged 1924. aug. 20-i, ünnepi számában. A versre 1. a 19—20. sz. jegyzetben említett szakirodalmat.