Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Sára Péter: Meseélmények, mesemotívumok Ady költészetében

Ösztönös panteista szemléletének a segítségével Ady költészetében a fizikai lét határait ugyanolyan merészen és természetesen lépte át, mint a népmesék hősei, akiket néha még a halál is hiába üldözött. (L. A halhatatlanságra vágyó királyfi c. mesét.) Élet és halál Ady számára is összetartozó, egymást feltételező fogalmak voltak. Verseiben azonban nemcsak ezek összetartozó egységét fejezte ki (Első szeretőm ölében, A menekülő Élet stb.), hanem sokszor még a szerelmet is a halállal társította. Fekete pillangók fogatján Megyek majd az utolsó csókra. Az asszonyom : Halálvirág . . . (Halálvirág : a csók) S egy koporsóban kéken-sárgán Ott fekszünk mi egymással telve Végre, örökre egybekelve. (A mi Násznagyunk) „Láttam már sírgödröt Tele szerelemmel." (Beszélgetés a boszorkánnyal) Minden csókomban meghalok S ajkaidon kelek újra . . . (A te melegséged) Ez utóbbi idézetben Ady valósággal a népmesék átformáló, megváltó, felélesztő csókját juttatja eszünkbe. A mesebeli hős különleges képességei közé tartozik az is. hogy közvetlen kapcsolatban áll a természettel: érti az állatok nyelvét, tud „beszélgetni" a tárgyakkal, növényekkel. Hasonló jelenségeket Ady verseiben is találunk ( A Duna vallomása, Őszi, forró virág-halmon, Egy régi-régi fűz stb). Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy egyik versében még a lova is megszólal: Kocogok, lógok követlen úton S hogy merre megyek, nem nagyon tudom. S a rossz úton, mert minden ellovan, Felüti néha fejét a lovam És megkérdi, míg szép feje kigyúl : Hát mi lesz ebből, tekintetes úr? (Aló kérdez) Ady költeményeiben igen gyakran fordulnak elő lovak, de már az előző példából is láthatjuk, hogy ezek a lovak nem közönséges állatok, hanem többnyire olyanok, mint a népmesék táltos lovai — leghűségesebb társai és segítői a hősöknek, akik céljaikat náluk nélkül el sem érhetik. A mesék földöntúli világába, a csodák birodalmába náluk nélkül eljutni nem lehet. A táltos ló minden bizonnyal az emberi képzelet egyik legszebb, legmerészebb szimbólu-