Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)
JÓZSEF ATTILA-PROBLÉMÁK - M. Pásztor József: József Attila folyóirata, a Valóság
M. PÁSZTOR JÓZSEF JÓZSEF ATTILA FOLYÓIRATA, A VALÓSÁG Kutatási területem a magyar ellenforradalmi korszak baloldali irodalmitársadalmi folyóiratainak története. A téma címe maga alapvető történetiideológiai problémákat vet fel. Az első a baloldal értelmezése, mely fogalmat az irodalomtörténet a politikatörténettől kölcsönözte. Ugyanakkor a politikai és az irodalmi-művészeti baloldal, tehát progresszió nem mindig egybeeső kategóriák. Emellett a baloldaliság az ellenforradalmi hatalom politikai és ideológiai magatartásának függvénye volt. Alapvetően a reakciós múltat konzerválni akaró Horthy-rendszerrel szemben a klasszikus polgári szabadság- és politikai eszmék és törekvések is haladást, tehát baloldaliságot jelentettek. Külön elemzést jelent az egyes irodalmi csoportok és a benne részt vevő egyének változó nézeteinek és állásfoglalásainak megítélése. Elegendő itt utalni a népi írókra. A másik feladat a tárgyalandó sajtótermékek határainak meghúzása mind a jellegüket, mind a műfajukat tekintve. A folyóirat jogi és közhasználatú értelmében is havonta kiadandó kiadványt jelent. Ugyanakkor a témakörünkbe tartozó lapok nagy része nem havonta, hanem évente tízszer jelent meg. Ezt jelezték is, mert így mentesültek a lapalapítás előzetes bejelentésének kötelezettsége alól. Gyakorlatban azonban még a tíz számot sem érték el e kiadványok az üldözés, az anyagi erők hiánya miatt. E perifériára szorítottság következménye volt az is, hogy kimondottan irodalmi lappal elvétve találkozunk ezek között. A szellemi és anyagi erők koncentrálása miatt szépírók és a társadalomtudományok művelői, valamint publicisták tömörültek egy-egy lap köré, s így annak témavilága is széles lett. Ennek hű kifejezője József Attila folyóirata, a Valóság. József Attila első-—• saját szerkesztői nevével jelzett — folyóirata 1932 júniusában jelent meg. Kifejezője addigi műhelykereső tevékenysége eredményének: eszmei fejlődésben elért állapotának és a megtalált szellemi közösségnek. Diákkorától törekedett a lapalapításra: Makóról, Szegedről, Bécsből és Párizsból — ahol addig megfordult — keltezett levelei vallanak erről. 27 éves korában eléri célját; felelős szerkesztője és kiadója a Valóság-nak. Hosszú távra tervezi a megjelentetést, amit kifejez az, hogy az egyes számok árát a magyar mellett osztrák, csehszlovák, francia, jugoszláv, német, román és USA-pénznemben is közölte a címlap belső oldalán. Saját csekkszámlát nyitott, s a hivatalos szerkesztőségi fogadóórát szombat este hat és nyolc óra közötti időpontban jelölte meg. Helyéül pedig lakását: Budapest, VI., Székely Bertalan utca 27. III. emelet 47-et adta meg. Müller Lajos nyomdász emlékezése 1 eleveníti fel a lapalapítás légkörét. A kiadást „vég nélküli kalkulációs viták" előzték meg, s József Attila figyelme 1 József Attila Emlékkönyv. Szerk. : Szabolcsi Miklós. Bp. 1957. 93
