Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)
JÓZSEF ATTILA-PROBLÉMÁK - M. Pásztor József: József Attila folyóirata, a Valóság
„a költségvetés legapróbb részleteire is kiterjedt". A lap munkatársainak egész gárdája lepte el a szám előállítása idején a műhelyt: „Vég nélküli vitáktól, kritikáktól, a legkülönbözőbb problémák felvetésétől és letárgyalásától lett ilyenkor hangos a bolthajtásos pince, miközben papírból törpörtyűt, felvágottat, mit falatoztak a tördelőasztal sarkán, s kimondhatatlanul élvezték a folyóiratkészítés varázslatos mesterségét." Kiknek az írásai szerepeltek a lapban? Az elméleti írások és irodalmi alkotások rovatában József Attila, Laurent György, Radnóti Miklós, Danzinger Ferenc, Engels, Remenyik Zsigmond, Forgács Antal és Györkös Ferenc neve szerepel. A Figyelő rovatban Romain Rolland, Horner Miklós, Újvári László, Zoltán Gábor, Firtos József, Szekeres István, Gyulai Ferenc és Resch János publicisztikai írásait találjuk. A Szemle rovatban Lakatos Péter Pál, Végh István és György Valentin könyv-, illetve színikritikáit közölte a szerkesztő. A felsorolt nevek közül nyolc ismeretlen, illetve álnév. Laurentet a tanulmány (Goethe világnézete) leplezi le: ő azonos Lukács Györggyel. Danzinger írói és közkeletű neve Agárdi lett. Györkösről Sándor Pál közlése nyomán tudtuk meg, hogy Fejtő Ferenc használta e nevet. A Valóság ügyészi példányán — mely a Párttörténeti Intézet könyvtárában található — Gyulai Ferenc aláírás mellé szintén Fejtő neve van odaírva. Az ügyészi piros ceruza oldotta fel a Zoltán Gábor és Szekeres István álneveket is, s eszerint mind a kettő Stolte Istvánt rejtette. Köztudott, hogy a Firtos nevet Rajk László használta a mozgalomban. A György Valentinbői, illetve az utónévként szereplőből etimológiailag következtethető ki a Bálint, ami Bálint Györgyre enged következtetni. Végül két ismeretlen és megfejthetetlen nevünk maradt, a Resch Jánosé és a Végh Istváné. Hogyan került kapcsolatba a lap munkatársaival József Attila? Lukács Györggyel és Agárdi Ferenccel Bécsben ismerkedett össze. Radnóti Miklóssal 1929—30-ban együtt szerepelt a Kortárs című folyóiratban, s ennek kapcsán kerültek személyes érintkezésbe. A lapban megjelent kritikai írásaik tanúsítják, hogy figyelemmel kísérték egymás mondanivalóit. Radnóti egy levélben írt mondata arra is utal, hogy tudott róla és várta József Attila lapját: „Mondd Gyönyörűm a Valóság nincs még?" — kérdezte 1932. május 29-én menyasszonyától. 2 Forgács Antal és Lakatos Péter Pál a költői és lapszerkesztői pályán induló Radnóti Miklós társai és barátai. József Attilával a Bartha Miklós Társaságban kerülnek harcostársi és elvtársi viszonyba. A politikai nyomozók egyik, 1932-es jelentésében olvashatjuk, hogy a Társaságba „visszaszivárgó" kommunisták „főbb vezére" Lakatos Péter Pál, valamint József Attila. A Bartha Miklós Társaságban dolgozott együtt József Attila Horner Miklóssal is. Egy időben József Attila a közgazdasági, Agárdi-Danzinger a társadalompolitikai, Horner pedig a külpolitikai osztály vezetője volt a Társaságnak. E szervezetben találkozott az egyetemista fiatalokkal, Rajk Lászlóval és a többiekkel József Attila. Az útkereső egyetemisták saját lap kiadásával igyekeztek fórumot teremteni maguknak: 1930 januárjában „fiatalok irodalmi röpirata"ként a Virradat-ot, majd majd 1931 végén a Szabadon című „irodalom, művészet, kritika" alcímű folyóiratot jelentették meg. Ez utóbbi szerkesztői és munkatársi gárdája a lap anyagi és szellemi tőkéjével támogatta József Attila folyóiratát; előfizetőit, terjesztő apparátusát és meglévő pénzét a Valóság szerkesztőjének a rendelkezésére bocsátotta. A „beolvadás" ellenszolgáltatásaként meg2 Radnóti kiadatlan leveleiből. Népszabadság, 1969. május 4.
