Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

A HÚSZAS ÉVEK SZOCIALISTA IRODALMÁNAK KÉRDÉSEIBŐL - Botka Ferenc: A marxizmus alkotó alkalmazásának útján (Mácza Jánosról)

BOTKA FERENC A MARXIZMUS ALKOTÓ ALKALMAZÁSÁNAK ÚTJÁN (MÁCZA JÁNOSRÓL) 1. Mácza János alkotómunkásságát lépésről lépésre, nemegyszer esetleges sorrendben és részleteiben ismerte meg a magyar irodalomtudomány. „Felfedezése" egy Majakovszkijról írt tanulmányhoz kapcsolódik, amelynek anyaggyűjtése során derült ki, hogy ő a szovjet költő első magyar fordítója.

1 E fordításai irányították rá a figyelmet a csehszlovákiai kommunista párt napilapjára, a Kassai Munkás-va, amelynek a húszas évek elején ő volt a szerkesztője, s amely szocialista irodalmunk kibontakozásának egyik fontos műhelyévé vált.

2 A továbbiakban fény derült kiemelkedő művészetpolitikai szerepére a húszas és harmincas évek Szovjetuniójában és azokra a tudományos, főleg építésztörténeti és esztétikai munkákra is, amelyek az ötvenes és a hatvanas években születtek. E fölismerésekre rövidesen könyvkiadásunk is reagált. A Gondolat kiadó — Illés László kezdeményezésére — 1970-ben Esztétika és forradalom címmel az utóbbi évtizedekben írt tanulmányaiból tett közzé válogatást.

3

' Majd két évvel később a Corvina kiadó — Szabó Júlia szerkesztésében — Legendák és tények címmel az életmű egészéből adott ki szemelvénygyűjteményt, kiemelve a Tanácsköztársaság előtt és alatt írt színháztörténeti cikkeket, s ízelítőt nyújtva a húszas és harmincas évek művészettörténeti tanulmányaiból.

4 E kötetek nyomán egyre világosabban rajzolódott ki Mácza János életművének jelentősége. A bemutatott írások egy nemzetközi méretekben is számottevő gondolkodó tevékenységéről adtak jelzésszerű képet, aki számos elméleti kérdésben járult hozzá a marxista művészetelmélet és esztétika kibontakozásához. Tanulmányunk Mácza Jánosnak egy — a húszas évek első felében írt, s magyarul eddig csak részleteiben ismert — műve. A mai Európa művészete című kismonográfia bemutatásával kívánja további érvekkel árnyalni és elmélyíteni e lassan gyökeret verő, de még mindig nem eléggé általános felismerést. 2. A Tanácsköztársaságot követő évek alapvető fordulatot hoztak Mácza szellemi fejlődésében. Pályakezdése •— mint ismeretes — Kassák köréhez, a magyar avantgarde-hoz kapcsolódott. A szocializmus gondolatvilágával csak a forradalmak idején ismerkedett meg, magában a munkásmozgalomban pedig csupán az emigrációban, 1920 tavaszától vett szervezett formában részt. 1 Botka Ferenc: Majakovszkij első magyar fordítója. Élet és Irodalom, 1959. 18. sz. 7. 1.: és uő: Majakovszkij Magyarországon. Tanulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok köréből. Bp. 1961. 3. k. 57—93. 1. 2 Botka Ferenc: Kassai Munkás. 1907—1937. Bp. 1969. 3 Mácza János: Esztétika és forradalom. Ford.: S. Nyírő József. Utószó: Botka Ferenc Bp. 1970. i Mácza János: Legendák és tények, összeáll., jegyz., utószó: Szabó Júlia. Bp. 1972.