Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)
SZÖVETSÉGI POLITIKA A HARMINCAS ÉVEKBEN - K. Nagy Magda: A harmincas évek első felének haladó publicisztikájáról
főképpen a „népjogok" mindenekfelett való képviseletét hozza vissza évszázadok homályából. Janus Pannoniusról elmondja: pap létére képviselni meri a „zsarnokgyilkosság" jogát is, amibe már — ahogy Halász kimutatja — szerepet játszik annak „parasztosan őszinte" volta, az „alulról jöttek" bátorsága. Bornemisza Péter, Heltai Gáspár „emberméltóságát" állítja továbbá a fasizmus egyént, közösséget pusztító iránya ellenében. S még egy magasabb és átfogóbb téma — Mit tegyen az író a háborúval szemben? 18 —, egyenesen ellentéte a néhány évvel ezelőtt kimondott parancsnak. „Az író ne politizáljon!" Babits vitaindító cikkéhez szintén sokfelől érkezik hozzászólás, de az alapjában helyes kérdés felvetésére az Űj Szellemi Front árnyéka is rávetődik. „Szörnyű katasztrófa fenyegeti a világot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága." — Ezzel a mondattal kezdődik a Nyugat háborúellenes ankétja. Babits megdöbbentő szavai összecsengenek a világ vezető íróinak veszélyt jelző harangkongatásával — Gorkij, Shaw, Barbusse s mások felhívásaival. Babits ebben az írásában az 1914-es Mi atyánk nagy versének folytatója s vele elindul a Jónás könyve felé. Irodalomszemléletében az Adyt idéző kérdés tódul fel: az író bizonyos értelemben az emberiség tudatát képviseli. Azzal is tisztában van azonban Babits, hogy régen volt, amikor az íróról azt hitték: „szavával világokat mozdít, forradalmakat gyújt..." Maga is bevallja, hogy „az íróknak jámbor óhaja táplálta ezt a hitet". Mennyivel önkritikusabb már ez a hang, mint az idézett 1930-as cikké volt. A szólásszabadság megvonása előtti tisztánlátás politikai kérdésfeltevésre sarkallja a Nyugat vezetőit. Mit tegyen az író „lehetőleg", vagy „a lehetetlennel" szemben is? A Nyugat íróinak szemléleti alakulása jól példázza, hogyan változtatott 1933 után a polgári baloldal irodalom és politika kérdésében a korábbi években kialakított szemléletén. 18 Babits Mihály: Mit tegyen az iró a háborúval szemben. Nyugat, 1934. n. 553—554. 1.
