Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Kiállítások - Baróti Dezső: Irodalom a tér dimenzióiban

A következőkben épp ezért a kiállítások „nyelvezetének" alkotóelemeiről s azok kifejezőértékéről kell szólnunk. Ezt ez alkalommal a kínálkozó modern terminus technikusok mellőzésével szeretnénk megtenni, bár természetesen a képek és a tárgyak által történő kommunikáció bonyolult problémáit bolygató újabb szakirodalmat is szemünk előtt tartottuk. (L. például Roland Barthes összefoglalását Rhétorique de l'image címmel a Communication című folyóiratban. Seuil. Paris. 1964. Figyelemre méltó közleményeket olvashatunk továbbá az NRF Image című különszámban. Gallimard. Paris. 1971.) Irodalmi kiállításokról lévén szó, illő, hogy legelőbb a szövegek, azaz a kiállításainkhoz kapcsolódó írásbeliség problémáit vizsgáljuk meg. III. ÍRÁSBELISÉG AZ IRODALMI KIÁLLÍTÁSOKON 1. A feliratok Ujabban kezd divatossá válni az a felfogás, amely kiállításainkon a szövegeket erősen háttérbe akarja szorítani. Ahogy mondják, a vizualitás fokozása érdekében. Túl sok szöveg természetesen nem kívánatos. Félő azonban, hogy a kiállított tárgyak alapos megjelölésére és a látogató tájékoztatására, „vezetésére" szolgáló feliratok erős csökkentése az egész mondanivaló befogadásának lehetőségét is csökkenti. Az irodalom térbeli bemutatása különösképp igényli a szövegeket, sőt ezek felhasználása egyenesen az irodalom természetéből fakad. Idézzük a közhelyszerű s egyébként a szó etimológiájában is jelenlevő definíciót? „Az irodalom az írott művek összessége .. ." Az irodalom térbeli bemutatása során felhasználható írott anyag különben sem pusztán betűk sorozata. Mint a következőkben közelebbről megpróbáljuk majd megmutatni, nem egy esetben sajátos vizualitásokkal, sőt esztétikai velejárókkal, ami a hatásos látványok kialakításának lehetőségeit is magában hordozza. A legkevesebb problémát a kifejezetten tájékoztatás céljait szolgáló feliratok jelentik. Számukat azonban a jövőben inkább bővítenünk, mint csökkentenünk kell. A szükséges tájékoztatást ugyan egy jó katalógus, vagy akár egyszerű eszközökkel előállított egy-két oldalas vezető is megadhatja, de még ez sem teszi teljesen feleslegessé a jó ökonómiával, bár semmiképp sem fukarsággal, kiválasztott feliratok alkalmazását. Azt pedig, hogy ezek ne legyenek papirosszerüek, más szóval, hogy vizuális kifejező eszközökkel rendelkezzenek, a szövegmegjelenítés technikai lehetőségeinek változatos alkalmazásával érhetjük el. így pl. a szövegeket esztétikai hatást keltő keretekben helyezhetjük el, rajzokkal, grafikonokkal tehetjük színesebbé, filmszerű mozgást adhatunk nekik. Ebben a vonatkozásban eddig csak kismértékben éltünk a rendelkezésünkre álló valamennyi lehetőséggel, pedig ez talán célravezetőbb lenne, mint a szövegek erős redukálásának mostanában divatos tendenciája. Az irodalmi kiállítások azonban nemcsak magyarázó szövegeket, hanem jó néhány másféle szövegszerű anyagot is bemutatnak.