Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
I. A MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIRŐL - Kézirattár - Taxner Ernő: Kézirattári kérdések
2. Nagyobb figyelem a korszerű megőrzés feltételeinek biztosítására. 3. A földolgozó munka keretében: a) több tudományos információt szolgáltató katalógusrendszer kidolgozása ; b) nyomtatott katalógusaink elkészítése és kiadása. 4. Irodalomnépszerűsítő feladat vállalása a gyűjtemény egyes részeinek — — lehetőségeinktől függő — publikálásával. JEGYZETEK: 1 Angol nyelvterületen ezt a munkát ma is jórészt társadalmi szervezetek végzik egyetemekkel, könyvtárakkal és más intézmények keretében dolgozó kutatókkal együttműködve. Leghíresebb ilyen társadalmi szervezet a Shakespeare Társaság, amelynek világraszóló vállalkozásai, rendezvényei és számos országban helyi tagozatai vannak. A kisebb anyagi és szervezeti feltételekkel működő Dickens Társaság több emlékházat tart fönn, és többek között — koordinálja a példás levelezés-kiadásokat; a Blake Társaság — jelentős kéziratgyüjteménye mellett — összegyűjtötte az író világhírű rajzait, amelyekből sikeres kiállításokat is rendez. 2 Ennek arányaira vonatkozóan még becslésekre sem vállalkozhatunk, mivel kéziratkataszter Magyarországon eddig nem készült. Elgondolkoztatóak azonban a következő német adatok: Wilhelm Frels: Deutsche Dichterhandschriften von 1400 bis 1900 {Leipzig, 1934.) című bibliográfiájában kétezeregyszáz (2100) költőt dolgoz föl. Közülük ötszáznyolcvannégytől (584) semmilyen kéziratot, ezeregyszáztól (1100) alig néhányat talált meg nyilvános gyűjteményekben. Csak háromszázkilencvenhat (396) költőnek maradt fenn jelentős hagyatéka, ebből nyolcvankettö (82) magán-, háromszáztizennégy (314) közgyűjteményben. Nagyon valószínű, hogy nálunk még rosszabb a helyzet! És még egy aggasztó adat — ugyancsak Wilhelm Hoffmann tanulmányából a modern kéziratokról. (A Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie Zur Katalogisierung mittelalterlicher und neuerer Handschriften című különszámából, Frankfurt am Main. 1963.): A háború előtt Fichte leveleiből nyolcszázat (800) tartottak számon, ma ebből mindössze háromszázötvenről (350) tudnak. 3 Az irodalmi archívum fogalmát később részletesen kifejtem. Itt csak annyit: véleményem szerint abban tér el a kézirattártól, hogy kéziratokon kívül művészeti, dokumentációs és relikvia jellegű anyagot is tervszerűen gyűjt. 4 A kézirattár mellett működő többi táraink gondjairól a kötet más dolgozataiban esik szó. IRODALOM: A Magyarországon rendelkezésre álló szakirodalom mellett e dolgozat elsősorban szerzőjének személyes tapasztalataira, kézirattárunk munkatársainak — főleg Tóth Andrásnak és Láng Józsefnek, valamint Vízkelety Andrásnak (Országos Széchényi Könyvtár) értékes tanácsaira épül. Ezenkívül a következő munkákat használtam: Berlász—Csapodi: Kéziratok katalogizálása. Az Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványa, 1958. — Waldapfel Eszter: Kézirattan. Bp. 1950. — Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának története. Bp. 1892. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyve: 1972. VI. kötet. (Kny. is.) — Jakab Elek: Az MTA kézirattárának ismertetése. Bp. 1892. — A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Bp. 1902. — Zur Katalogisierung mittelalterlicher und newer Handschriften (Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie — Sonderheft). Frankfurt am Main, 1963. — Karl Löffler: Einführung in die Handschriften-Kunde. Leipzig, 1929. — Ruth B. Bordin és Robert M. Warner: The Modern Manuscript Library. New York and London, 1966. — A martini kézirattári konferencia (1973. szeptember 26—27.) vitái és alábbi — kiadás előtt álló — előadásai: N. S. Volkova: A Szovjetunió Központi Állami Irodalmi és Művészeti Archívumának munkája és problémái. — Kirilla Vyzvyzova—Karateodorova: A múlt, jelen és a jövő feladatai Bulgária irodalmi és művészeti kéziratának gyűjtésében és feldolgozásában. — Windisch Éva: A magyar kézirattárak története. A földolgozás néhány kérdése a Széchényi Könyvtár kézirattárában. — Taxner Ernő: Az irodalmi hagyatékok és az irodalomtudomány. — Zigmund Kolankowski: A lengyel tudósok hagyatékának gyűjtése a Tudományos Akadémián. — Volker Riedel: A Német Művészeti Akadémia (Berlin — DDR) archivális munkája. — Gerhard Schmid: A modern irodalmi archívumok elméleti kérdései a Klasszikus Német Irodalom Weimari Emlékhelyei és Kutatóintézetének archívumából szemlélve. — Michael Elias: Az irodalmi archívumok terminológiai kérdései. — Eva Kostolna: Az irodalmi archívumok mai gondjai Csehszlovákiában. — Jaromir Louzil: A prágai Cseh Nemzeti Irodalmi Múzeum archívumának munkája. — Antonin Bohác: Az irodalomtudomány az irodalmi archívumban.