Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

I. A MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIRŐL - Kézirattár - Taxner Ernő: Kézirattári kérdések

— keltezés; — a kézirat nyelve ; — a tételen belül nyilvántartott egységek darabszáma ; — a tétel f ólióinak, illetve más lapjainak száma ; — az írás milyensége (autográf, gépirat, másolat, nyomtatvány, korrektúra, esetleg mindez javításokkal) ; — hitelesítő aláírás; — a kézirat állapotának jelzése. A szakleltári lapon ezeken kívül pontosan feltüntetjük az anyag provenienciájának adatait: kitől, mikor és milyen értékben vásároltuk meg a hagyatékot, gyűjteményt vagy egyes kéziratokat. Kiemelkedő jelentőségű irodalmi személyiség vagy mű esetén az egyes tételeken belül nyilvántartott kézirategységek adatait külön is kivetítjük. A feldolgozás a jelenlegi körülmények között nem vállalhatja textológiai kérdések tisztázását, mivel ez egyrészt az anyag tekintélyes részénél nem szükséges, másrészt pedig munkaerő-kapacitásunk sem ad erre lehetőséget. Le kell tehát mondanunk arról is, hogy minden esetben tisztázzuk a vitatható szerző kilétét, a kézirat elkészültének és a kézirat megjelenésének helyét, idejét, illetve kiadatlanságát. Ugyanígy a szövegek tartalmára vonatkozó annotációkat sem vehetünk föl katalóguscéduláinkra. Földolgozási és nyilvántartási módszerünk azonban lehetővé teszi a munka további finomítását egy későbbi időpontban, amikor a rendszer megváltoztatása nélkül — a rendszeres állomány- és katalógusellenőrzés keretében, de annak szokásos formáját elmélyítve — lehetséges bizonyos textológiai feladatok elvégzése, vállalása. Kézirattárunk a jövőben nem elégedhet meg azzal, hogy munkánk eredményét katalógusainkba foglaljuk, vállalnunk kell eredményeink publikálását is. Ezek közül a legfontosabb nyomtatott katalógusok kiadása. Ennek példáit — más kézirattárak gyakorlatából — munkatársaink ismerik, ezzel kapcsolatos terveink megvalósítása csak munkaszervezési és anyagi kérdés. Következő lépésünk lehetne legértékesebb kézirataink füzetes, olcsó, papírkötésű kiadása, amire más országokban (különösen az NDK-ban) sok szép példát láthatunk. Ebben igényes földolgozás alapján megírt tanulmány kíséretében a kézirat fakszimiléjét és olvasatát adnánk. Végül harmadik lépésként saját erőnkből, szépirodalmi profilú kiadók közreműködésével legértékesebb levelezési anyagainkból adhatnánk közre válogatásokat. Másik nagy feladatunk, hogy a jövőben fokozott gondot kell fordítanunk a kéziratok megőrzésére. A Petőfi Irodalmi Múzeumban jelenleg rendelkezésre álló vas szekrénysor kielégítő elhelyezést biztosít, de befogadóképessége szűkre szabott, hamarosan szükségessé válik bővítése. A kézirattári raktár elhelyezésekor nem gondoltak a szükséges légnedvesség és a legmegfelelőbb hőfok biztosítására, így megoldandó feladataink közé tartozik a légkondicionáló berendezés beszerzése. (A jelenlegi meleg és száraz helyiségben ugyanis a papír rendkívül gyorsan romlik.) Sürgető a kézirat-restaurálások megkezdése, valamint a vegyi úton történő megőrzés legmegbízhatóbb módszereinek — szakemberek bevonásával — történő kialakítása. A megőrzési biztonság fokozása érdekében 1975-ben megkezdjük legértékesebb kézirataink mikrofilmeztetését. Összegezésül a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára legfontosabb gondjait a következőkben foglalhatnám össze: 1. Gondosabb, tervszerűbb gyűjtőmunka az újabb magyar irodalom kéziratainak megmentése érdekében.