Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

I. A MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIRŐL - Kézirattár - Taxner Ernő: Kézirattári kérdések

pontját, az esetleg hiányzó címeket, a kézirat kiadott vagy kiadatlan voltát, a rövidítések és különleges írások, betűk olvasását, főleg pedig a kézirat eredetiségének kérdését. (Az utóbbihoz valószínűleg a jelenleginél sokkal nagyobb grafológiai ismeretekre lenne szüksége kézirattári tudományos munkatársainknak.) Végül lehetséges és szükséges lenne, hogy a katalógus — bizonyos esetekben — a tartalomra vonatkozó utalásokat is adjon. (Legalább annyit, hogy X-nek Y-hoz intézett levele banális üdvözlés vagy fontos adatokat tartalmazó közlés, eszmefuttatás, vagy hogy például egy költői cím alatt meghatározott témáról, személyről szóló tanulmány, előadás szövege rejtőzik.) így katalógusaink ebben a vonatkozásban is több információt szolgáltatnának a tudományos kutatásnak és textológiai munkának. (Különben is jó lenne az utóbbival szoros kapcsolatot teremteni.) A MÚZEUMI KÉZIRATOK RENDEZÉSÉNEK ELJÁRÁSA Áttérve múzeumunk gyakorlati munkájára, azzal kell kezdenünk: az értékelés és nyilvántartás egyaránt arra kényszerít bennünket, hogy a hagyatékokat és gyűjteményeket még birtokba vétel előtt rendezzük. A Petőfi Irodalmi Múzeum ezt a rendezést az alábbi elvek szerint végzi : Elkülönítjük egymástól az analektákat és leveleket. Az analektákon belül a következő csoportosítást végezzük : I. Analekták A) Müvek: 1. versek, verseskötetek; 2. karcolatok, elbeszélések, novellák és köteteik; 3. regények; 4. színművek és köteteik ; 5. cikkek, tanulmányok, beszédek, előadások és köteteik; 6. monográfiák ; 7. emlékezések, naplókötetek. B) Dokumentumok: 1. emlékezések, naplójegyzetek; 2. jegyzetek, feljegyzések; 3. vázlatok és töredékek ; 4. személyi és családi iratok, bizonyítványok. II. Levelek — írók és azon belül címzettek szerint csoportosítva. Az értékelést az osztály két munkatársa egymástól függetlenül végzi, majd a kézirattár vezetője jóváhagyja. Nagyobb összegű vásárlások esetén az így kialakított vételi javaslat a vásárlási bizottság elé kerül, melynek egyetértése esetén a főigazgató engedélyezi a vásárlás lebonyolítását. A vételár kifizetése előtt az anyagot a fenti rendezés tételei alapján bevezetjük számrendes növedéki naplónkba. A feldolgozás a hagyaték egységét megőrző alapelvünknek megfelelően a fenti rendezési elveket követi. Az anyagot tételekbe rendezzük, s ezek alapján készülnek katalóguscéduláink, valamint szakleltárunk. Ezekbe a következő adatokat vesszük fel: — a hagyaték, illetve gyűjtemény megnevezése; — a szerző, illetve levélíró neve ; — a cím, illetve levelek esetén a címzett;