Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

I. A MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIRŐL - Könyvtár és dokumentáció - Botka Ferenc: Könyvtár és irodalmi muzeológia

A személyi ellátottság megítélésénél azonban figyelembe kell vennünk könyvtárunk sajátos helyzetét. Könyvtárunk dolgozói ugyanis —• a kialakult gyakorlat szerint — számos olyan feladatot végeznek, pl. múzeumi ügyeletet, kiállítások rendezését, bontását stb., ami más munkahelyen nem fordul elő. S ez helyes is, hiszen ezek olyan feladatok, amelyek a múzeumi munka közvetlen részeseivé teszik őket, s így áttekintést nyerhetnek az intézmény egészének a tevékenységéről. Különösen a tárlatvezetésekkel egybekötött múzeumi ügyeletet tartjuk hasznosnak, hiszen így közvetlen kontaktusba kerülve a látogatókkal, munkatársaink személyesen is tapasztalhatják a könyvtári munka céljait és eredményeit. Feladatainkat racionális munkamegosztás szerint végezzük. A szerzeményezés, a feldolgozás, a könyvanyag, a folyóirattár, a kisnyomtatványok és az újságkivágat-gyűjtemény gondozását különválasztva alakítottuk ki a mindennapi könyvtári ügyelettel kombinált munkarendet. A revízió s a szakkatalógus felállítása azonban csak úgy képzelhető el, ha megfelelő létszámfejlesztéssel tovább javítjuk a specializációt. Könyvtárunk jelenlegi formájában még igen fiatal tagja az országos és múzeumi könyvtári hálózatnak. Alapjai már készek, de a munka java része még előttünk áll. Ha körültekintünk külföldi rokonintézmények könyvtáraiban, megállapíthatjuk, hogy ez a viszonylagos lemaradás nemzetközileg is érvényes. Valamennyi más irodalmi múzeum könyvtára ugyanis összehasonlíthatatlanul gazdagabb indítású. A weimari Goethe-múzeum rokongyűjteményének előzménye: a XVII. században alakult hercegi könyvtár, amelyet élete utolsó éveiben éppen Goethe igazgatott; a prágai Strahov-kolostor törzsállománya a középkorba nyúlik vissza; a moszkvai irodalmi múzeum könyvtárának gazdagságát a forradalom alkalmával állami tulajdonba vett főúri gyűjtemények teremtették meg. A mi könyvtárunk előzményei a fentiekhez képest rendkívül szerények. A tények önmagukért beszélnek. Hosszú-hosszú évek kitartó, módszeresen megszervezett munkájára van még tehát szükségünk, hogy irodalmunk muzeális könyvgyűjteményeként megközelítsük az elénk tűzött ideális modellt, s nemzetközileg is elismerhető színvonalra emelkedhessünk.