Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

III. AZ IRODALMI MÚZEUM TUDOMÁNYOS MUNKÁJA ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI - Taxner Ernő: A múzeum nemzetközi kapcsolatairól

TAXNER ERNŐ : A MÜZEUM NEMZETKÖZI KAPCSOLATAIRÓL A Petőfi Irodalmi Múzeum nemzetközi kapcsolatai fokozatosan épültek ki. Az első kezdeményezések a munkatársak magánerejéből történtek. Külföldi kiküldetésre vonatkozó igényt a hatvanas évek elejének éves beszámolói vetnek föl először, de például 1963-ban még mindig csak magánjellegű utazásokról esik szó, noha Baróti Dezső és Vezér Erzsébet párizsi útja egyaránt komoly tudományos eredményeket hozott. 1964-ben a Művelődésügyi Minisztérium kezdeményezésére nagyszabású terv készült a magyar irodalmat népszerűsítő külföldi kiállítások sorozatára, de a megvalósításra nem nyílott mód. A hatvanas évek második felében indultak fejlődésnek a múzeum nemzetközi kapcsolatai. 1966-ban német nyelvű vándorkiállítást küldtünk — egy munkatárs kíséretében — az NDK-ba és Romániába. A nemzetközi költőtalálkozó alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban Magyar költészet és a világirodalom című kiállítás nyílt. 1967-ben megszaporodott a múzeumot hivatalos kiküldetésben fölkereső külföldi vendégek száma, több munkatárs járt hosszabbrövidebb külföldi tanulmányúton, köztük Balkányi Enikő és Miklós Róbert két-két hetes tanulmányúton volt Csehszlovákiában. Lakatos László főigazgató Varsóban az ICOM megalakításának huszadik évfordulóján rendezett nemzetközi találkozón vett részt. Lengyel Dénes Berlinben aláírta a múzeum első nemzetközi megállapodását, amely kulturális egyezmény keretében a továbbiakban lehetőséget biztosított tudományos munkatársak 2—2 hetes csereutaztatására. 1968-ban megnyílt Kufsteinben az ott raboskodott magyar írók emlékére rendezett kiállításunk. Négy munkatárs tett akadémiai ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat, és sor került az NDK Művészeti Akadémiájával fennálló csereegyezmény megvalósítására is. A következő év legjelentősebb eseménye — ebben a vonatkozásban — az volt, hogy a múzeum Móricz-kiállítást küldött a Szovjetunióba. Ezekben az években nem csupán egyre többen jutottak el a múzeumból külföldre, de a külföldi vendégek száma is tovább szaporodott. A hetvenes évek elejétől fokozatosan erősödtek a múzeum nemzetközi kapcsolatai, s számos új szállal gazdagodtak. 1971-ben eredményes együttműködési tárgyalásokat folytattunk a moszkvai és weimari testvérintézményekkel, majd 1972-ben ezekről megállapodást írtunk alá, miközben új kapcsolatokat alakítottunk ki Tartuban, Prágában és Zágrábban. Főigazgatónk részt vett 1972 őszén a Matica Slovenska által rendezett nemzetközi konferencián, amely a szocialista országok irodalmi múzeumai együttműködésének elmélyítését szolgálta s testületet választott egy, az ICOM keretében működő irodalmi múzeumi szekció megszervezésére. 1974-től az államközi kulturális munkatervbe bekerült a martini Matica Slovenskával és a varsói Mickiewicz Múzeummal létrejött kapcsolatunk támogatása. Ugrásszerűen megnőtt munkatársaink külföldi tanulmányútjainak száma és időtartama is. Ehhez a lehetőségeket a moszkvai, berlini és varsói testvérintézménnyel fönnálló közvetlen kapcsolataink államközi kulturális munkatervben rögzített keretei, továbbá főosztályunk számos 253