Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
III. AZ IRODALMI MÚZEUM TUDOMÁNYOS MUNKÁJA ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI - Taxner Ernő: A múzeum nemzetközi kapcsolatairól
más utazási lehetősége, tudományos minősítéssel rendelkezőknek pedig a Magyar Tudományos Akadémia tanulmányútjai biztosították, végül megszaporodott külföldi kiállításaink lebonyolításai szintén több hasznos utazással jártak együtt. Mindezeknek köszönhetően 1971-ben öt munkatársunk hét alkalommal, 1972-ben nyolc munkatársunk tíz alkalommal, 1973-ban tizenkét munkatársunk harminchét alkalommal, 1974-ben tizenkét munkatársunk húsz alkalommal utazott külföldi tanulmányútra, konferenciára vagy kiállításmegnyitóra. 1973-ban, a Petőfi-év során, a múzeumunkban tervezett — különböző típusú — kiállítások eljuttatták a magyar kultúra üzenetét Európa szinte valamennyi országa mellett az ázsiai, afrikai, észak- és dél-amerikai földrészre is. Közvetlen kapcsolataink alapján nagyobb szabású Petőfi-kiállítást mutattunk be Moszkvában, Tallinban, Tartuban, Berlinben, Weimarban, Prágában, Zágrábban és Ljubljanában. 1975-ben — hasonló alapon — a szocialista magyar irodalom kezdeteit bemutató kiállítást küldünk Moszkvába, Weimarba, Berlinbe. 1974-ben kiállítás nyílt Münchenben a Petőfi-év alkalmából rendezett gyermekrajzpályázatunk válogatott anyagából. 1971-ben a moszkvai Állami Irodalmi Múzeum közvetlen kapcsolataink alapján nagy sikerű Dosztojevszkij-kiállítást küldött, amit 1973-ban hasonló sikerű Majafcousz/cij-kiállítás követett. 1973-ban még két külföldi kiállítás nyílott meg múzeumunkban; a weimari Klasszikus Német Irodalom Emlékhelyei és Kutatóintézetéből küldött Heine-, valamint a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia Irodalmi és Színházi Intézetének (Zágráb) anyagából rendezett Krieáa-kiállítás. 1975-ben az ugyancsak Weimarból érkezett Faust-illusztrációkat mutatjuk be, majd a moszkvai Cse/iou-kiállításra kerül sor. 1970-től a Petőfi Irodalmi Múzeum is bekapcsolódott a szocialista világirodalom kialakulását vizsgáló közös szovjet, német, magyar kutatócsoport munkájába. 1970. november 14—16-án első ízben rendeztek nemzetközi konferenciát múzeumunkban, az említett kutatócsoport ülésén Illés László főigazgató és Botka Ferenc osztályvezető előadást tartottak. A következő években a főigazgató rendszeresen részt vett a kutatócsoport szervezőbizottságának munkájában, s néhány, hosszabb — e témakörben anyagot gyűjtő — tanulmányutat tett. Ezenkívül részt vett a prágai és weimari testvérintézmények jubileumai alkalmából rendezett ünnepségeken, és több esetben tartott tudományos előadást Romániában, Berlinben, Bécsben, Prágában és más külföldi városokban. 1973ban hosszabb tanulmányutat tett Franciaországban, amelynek során — többek között — muzeológiai kutatásokat folytatott az UNESCO mellé telepített Nemzetközi Muzeológiai Központban (Centre de Documentation Muséographique UNESCO-ICOM). 1973 szeptemberében Taxner Ernő részt vett és előadást tartott Martinban (Szlovákia) a szocialista országokban működő irodalmi kézirattárak tudományos konferenciáján. Tudományos kutatás szempontjából 1973-ban, illetve 1974-ben eredményes hosszabb tanulmányutat tettek Botka Ferenc (Romániában, NDK-ban és Szlovákiában), Kabdebó Lóránt (Csehszlovákiában és a Szovjetunióban), Láng József (NDK-ban). Utazásaink megszaporodásával párhuzamosan nőtt a külföldi vendégek száma is. A szóban forgó időszakban vendégül láttuk egy, illetve több alkalommal a moszkvai Állami Irodalmi Múzeum igazgatóit, Alekszander Dimitrievics Timrotot és Natalja Vlagyimirovna Sahalovát, tudományos titkárát: Veronika Vartanovna Akopdzsanovát; a weimari intézmények főigazgatóját és helyettesét, Helmuth Holtzhauer és Artúr Koch professzorokat, a prágai és varsói irodalmi múzeum igazgatóját, illetve igazgatóhelyettesét, Miloslav Malyt,
