Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
III. AZ IRODALMI MÚZEUM TUDOMÁNYOS MUNKÁJA ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI - Csaplár Ferenc: Tudományos kutatómunka a Petőfi Irodalmi Múzeumban
vállalkozássá nőtt, s tudományos haszna csak akkor mérhető majd fel a maga teljességében, ha a négy sorozattípus a következő évek során folyamatosan teljessé fog válni. Eddig összesen tizenhat füzet látott napvilágot, közöttük a magyar szocialista irodalom múltjával s a huszadik századi polgári irodalom történetével kapcsolatban olyan fontos adatrendszerező kiadványok, mint a Magyar írás, a Dokumentum, a Munka, a Szép Szó, a Társadalmi Szemle, A Tett, a Ma, a Táncsics Mihály által szerkesztett Munkások Újságja, Forradalom és Aranytrombita c. folyóirat repertóriuma. Elkészült s az MTA könyvtárával közös kiadásban megjelent Botka Ferencnek A magyar szocialista irodalom oroszul c. bibliográfiája, mely módszerével is új, s a hasonló vállalkozások számára követendő példát jelent. Folynak a munkálatok a magyar emigráns szocialista irodalom német nyelvű bibliográfiájának elkészítésén is. A monografikus feldolgozás keretében készül Illés Lászlónak A proletár irodalomtól a szocialista irodalomig c. munkája, mely a szocialista irodalom kibontakozásának elvi vitákkal, szenvedélyes útkereséssel teli folyamatát fogja bemutatni. A monográfiának a hazai és külföldi szakfolyóiratokban megjelent részleteire figyelemmel reflektáltak a szocialista irodalom iránt érdeklődő kutatók. Baróti Dezső az eddigi Radnóti-kutatásainak eredményeit összefoglalva Pipacspirossal zendüljön a világ! címmel monográfiát fejezett be Radnóti költői pályájának első nagy> szakaszáról. Pályakép készült Barta Lajosról, mely — Csaplár Ferencnek az Akadémiai Kiadó Kortársaink sorozatában megjelent kismonográfiája — a legendákkal vitázva, tárgyilagos képet ad szocialista irodalmunk egyik előfutárának szépirodalmi és irodalomszervezői tevékenységéről. Befejezés előtt áll a Kassák által szervezett és vezetett Munka-kör tevékenységének monografikus feldolgozása. Az ezzel kapcsolatos résztanulmányok — Csaplár Ferenc írásai — 1970 óta folyamatosan jelennek meg a szakfolyóiratokban. A magyar szocialista irodalom kibontakozását feltáró nagy munka további részeiként, a következő esztendőkben tanulmány készül József Attiláról, kismonográfia Illés Béláról és Mácza Jánosról. A múzeum tudományszervezői tevékenységgel is részt vesz a szocialista irodalom múltjának kutatásában. Az MTA Irodalomtudományi Intézetével közösen jelentette meg 1973 elején az Irodalom—Szocializmus-sorozat keretében a Meghallói a törvényeknek c. 62 íves, 1975-ben pedig a Vár egy új világ c. 48 íves tanulmánykötetet. E két kötet a hazai kutatások legújabb eredményeit adja közre, de tartalmazza néhány neves külföldi szakember dolgozatát is. A következő kötet tanulmányanyagán már dolgoznak a szerkesztők. A monografikus feldolgozás szintjén folyó tudományos munka huszadik századi polgári irodalmunk vonatkozásában a Szabó Lőrinc-életmű irodalomtörténeti értékelésének terén járt máris eredménnyel. Kabdebó Lóránt nagymonográfiájának a Szabó Lőrinc lázadó évtizede és az Űtkeresés és különbéke címmel megjelent két kötete a munka méreteiben és a megvalósítás színvonalában annak a vállalkozásnak a folytatását ígéri, mely legjelentősebb polgári íróink életművének feltárását illetően Kardos László Tóth Árpádról és Kardos Pál Babits Mihályról írott monográfiájával indult meg, ám sajnálatos módon félbe maradt. Kismonográfia született Thurzó Gáborról, mely — Rónay László munkája — az Akadémiai Kiadó Kortársaink-sorozatában látott napvilágot. A közeljövőben monográfia készül Csáth Gézáról, Kolozsvári Grandpierre Emilről, Rónay Györgyről, Pap Károlyról, a huszadik századi magyar dráma modellváltozásairól, illetve tanulmánykötet a modern magyar irodalom tárgyköréből.
