Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései

A SEGESVÁRI MEZŐ, AHOL PETŐFI ELESETT (MIKLÓS ROBERT FELVÉTELE) Petőfi árnya osont végig, azóta minden változatlan." De az maradt-e, s ha igen, marad-e sokáig? Természetesen fényképen nem ábrázolható minden, azonban a topográfia végén megyénként részletezett jegyzéket kell adni minden emléktábláról, írói szoborról, sírhelyről stb. És semmiképpen nem lehet az a mérték a topográfiába történő felvételnél, hogy van-e az írónak emléktáblája vagy szobra? így gondolkodtak az Irodalmi emlékhelyek Borsodban szerkesztői, felvették azokat, ,,akik Borsod-Abaúj-Zemplénben születtek vagy éltek, ha rövid ideig is — vagy csak átmenetileg tartózkodtak itt —, és emléküket szobor, síremlék, emléktábla jelöli valahol a megyében". (Előszó, 7. 1.) Inkább a fordítottja, a Nógrád megyeiek módszere helyes, akik azt keresik, hogy hol állíthatnának emléktáblát, szobrot megyéjük valamely írói emlékhelyén!'' A topográfia képanyagára is érvényes Makkay László megállapítása, melyet Keresztúry művéről, a Magyar irodalom képeskönyvéről írt: ,,A képek nyomán plasztikussá válnak, megelevenednek a holt adatok, az elvont nevek, a puszta címek... S anélkül, hogy misztikusan fetisizálnánk arcvonás és lélek, külső megjelenés és egyéniség összefüggéseit, mily hasznos nemegyszer az író-költő arcvonásainak ismerete a mű és az írói egyéniség jobb megértéséhez." A fotódokumentációt kiegészítő jegyzékeknek gyakorlati célja is van, az emlékhelyek védelme. 6 Irodalmi emlékhelyek Borsodban. (Kluger Lászlóné szerk.) Könyvtári füzetek 4. Miskolc, 1969. Irodalmi emlékek nyomában Nógrádban. (Leblancz Zsoltné szerk.) I. 1966. (1970'-') — v. 1971.; Miklós Róbert: Madách Imre csesztvei évei. Nógrád megyei Múzeumi Füzetek 8. Balassagyarmat 1964.