Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései
4. Az irodalmi emlékhely, mint védendő emlék A magyar műemlékeknek hivatalos jegyzékük van, mely a felsorolt épületeket a feltétlenül megtartandók csoportjába (műemlék), lehetőleg megtartandók csoportjába (műemlék jellegű épület) osztja, továbbá felsorolja az építészetileg védett területeket. (1949/13. tvr.) A jegyzéket az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai állandóan ellenőrzik a helyszínen, a jegyzéket pedig a szükségletnek megfelelően módosítják. 7 Esetenként a műemléknél irodalmi vonatkozás is olvasható, pl. Kiskőrös— M—Petőfi u. 8. (136—7). Petőfi szülőháza, népi jellegű, 1790 k.", vagy Horpács MJ-—Kossuth u. 2. (1.), v. Mikszáth Kálmánkúria, eklektikus, 1910 MJ Kossuth u. 2. (10), v. Mikszáth-ház, klasszicista, átépítve 1910-ben." Szerepel pl. MJ-ként Ercsiben a volt (Eötvös-kúria), de ez is inkább azért, mert 1830 körüli klasszicista építmény. De Nagykőrösnél egyetlen Gubody-háznál sem védő tényező az ott megforduló Arany János neve. Tardonánál nem szerepel az a ház, melyben 1849-ben Jókai bujkált, nem védett a gönci plébániaépület, ahol a hagyomány szerint Károlyi Gáspár a bibliát fordította. (Vö. Jókai—Tardona, Beszélő tájak 208; Károlyi—Gönc, Irodalmi emlékek Borsodban. 54. 1.) A műemlék — mint fogalom — az érdekében folyó szívós munka következtében kezdi elnyerni a társadalmi védettség fokát, bár itt is sok még a tennivaló, de senki nem tudta megvédeni a tulajdonos és a hivatal közönyétől a gödöllői Petőfi-emlékhelyet, ahol a költő garasokért fordította a Koros hölgyet. Ma egy kockaház csúfolkodik az eredeti helyén, jóllehet az elbontott házon emléktábla is állt! (Beszélő tájak. 174. Gink Károly felvétele.) Ezért a topográfia szerkesztésének időszakában (felhasználva az Országos Műemléki Felügyelőség műemléki kataszterét, azt sajátosan irodalmi adatsorral kibővítve), meg kell határozni a feltétlenül védendő irodalmi emlékhely fogalmát, s a lehetőleg fenntartandó irodalmi emlékhely jellegű épület — emléktábla —- sírkő fogalmát. A kellő mérlegeléssel kialakított emlékhely és emlékhely jellegű épület stb. pontos jegyzékét el kell készíteni. Ezek jeleit — IE, ill. IEH — a topográfiában közölni kell, sőt külön jegyzékbe foglalva a műemlékjegyzékhez hasonlóan jóváhagyatva a jegyzéket, a járási hivatal építési, ill. művelődésügyi osztályainak is el kell küldeni, hogy az épületek hivatalos védelme is biztosított legyen, illetve, hogy csak kellő eljárás — műszaki és fényképfelvételek után — lehessen a két épületfajtán bármilyen változtatást végezni. Bármilyen jegyzék akkor ér csak valamit, ha annak végrehajtását biztosítjuk, ez az irodalmi muzeológiai felügyelet feladata! Ugyanakkor fel kell használnunk az írói emlékhelyek védelmében a már működő más irányú bizottságokat. Az Országos Honismereti Bizottság keretében működik a Nemzeti Sírkert Munkabizottság, az ő munkaprogramjuk ,,a történelmi sírkert (Mező Imre úti temető) létesítésével, továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok társadalmi összefogása". Ök védik és jogilag rendezik a reformkor nagyjai, írók, politikusok, művészek, a munkásmozgalom nagyjai sírjait, egyben védik 168 művésznek mintegy 600 nagy értékű szobrát is. Mivel számbaveszik hazánk más temetőiben nyugvó nagy halottainkat is (kutató albizottság), munkájuk eredményeit a topográfia összeállításánál is hasznosítani kívánjuk. A Nemzeti Sírkert Munkabizottság anyagának hasznosítása mellett sajátos — elsősorban irodalomtörténeti 7 Országos Műemléki Felügyelőség — Műemlékjegyzék. Bp. 1960. Ennek állandóan kiegészített kartotékrendszere is van. Kiskőrös 101. 1.; Horpács 292. 1.; de hiányzik Tardona (Jókai) és Gönc (Károlyi). Vö. Irodalmi emlékhelyek Borsodban. 54. 1.
