Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Miklós Róbert: Az irodalmi emlékházak és a szakfelügyelet
A helyzet alapos ismeretéhez az is hozzátartozik, hogy a fenti emlékházak sem színvonalukban, sem tartalmukban nem egységesek. Ennek okát két tényezőben kell keresnünk: 1. Az emlékházakra fordítható összegek igen különbözőek voltak. Pl.: a horpácsi Mikszáth-kúriában rendezett kiállításra 12 000 Ft-ot, a kecskeméti Katona József-kiállításra 360 000 F-ot fordíthattunk, de van olyan kiállításunk is, amit önerőből hoztunk létre (keleméri Tompa-ház). 2. Az emlékházak igen különböző időben készültek. Az 50-es években közel sem rendelkeztünk annyi tapasztalattal, s a kiállítástechnikai kérdésekben is járatlanabbak voltunk, mint ma. Bár az emlékházak, illetve emlékkiállítások túlnyomó többségét a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai hozták létre, fenntartásukról, a dologi és személyi kiadásokról, az átrendezések és felújítások költségkihatásairól az illetékes megyei múzeumi szervezetek gondoskodnak. Az emlékhelyek szellemi gazdája azonban az illető megye irodalmi szakfelügyelője, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, akinek a tevékenységét a főigazgató irányítja és ellenőrzi. Gyakorlati kérdésekben vele egyetértésben a vezető szakfelügyelő intézkedik. A jelenlegi helyzet vázlatos ismertetése után foglaljuk össze, melyek az irodalmi szakfelügyelő közvetlen és távolabbi feladatai. A szakfelügyelő, mint már említettük, eszmei gazdája a megyei múzeumokban lévő irodalmi gyűjteményeknek, a megye területén lévő emlékházaknak és emlékkiállításoknak; a megyei múzeumi szervezetek viszont az anyag tudományos feldolgozásáról, az emlékházak és emlékkiállítások fenntartásáról, az üzemeltetésről gondoskodnak. Ebből adódóan a szakfelügyelő felelős az emlékházak kiállításainak tartalmi, szakmai és ideológiai színvonaláért, a megyei múzeumi szervezetek az anyagi és dologi feltételek biztosításáért (gondozás, őrzés, takarítás stb.). A szakfelügyelő ellenőrzi és irányítja az emlékházakban lévő muzeális anyag pontos leltározását, a mozgatási napló helyes kezelését, amennyiben az emlékházhoz tetemes muzeális anyag, kéziratos hagyaték is tartozik, a szakfelügyelő a megyei múzeumi szervezet vezetőjével egyetértésben megszervezi, irányítja és ellenőrzi a muzeális anyag (kéziratok, levelezés) múzeumi, tudományos feldolgozását (pl. egri Gárdonyi-hagyaték). Melyek a szakfelügyelő előtt álló permanens feladatok? A szakfelügyelő évente két alkalommal, lehetőleg a megyei múzeum vezetőjével vagy annak megbízottjával felkeresi az emlékházat, illetve emlékkiállítást, és a helyszínen ellenőrzi a ház, a kiállítás állagát, megbeszéli a szükséges intézkedéseket, és megjelöli az elvégzendő munka befejezésének optimális határidejét. Ezeknek a látogatásoknak eredményét írásban is rögzíteni kell. A szakfelügyelő a megyei múzeumi szervezet vezetőjével egyetértésben irányítja és ellenőrzi a megyei szakmuzeológus (irodalmi muzeológus) munkáját, továbbképzését, az emlékházakkal, illetve emlékkiállításokkal kapcsolatos tevékenységét. A szakfelügyelő kapcsolatot teremt az egyes megyék honismereti köreinek vezetőivel, és segíti — esetenként irányítja is — a honismereti gyűjtőmunka irodalmi vonatkozásait, felméri a megye irodalmi múltjának meglévő vagy éppenséggel lappangó emlékeit. Ehhez a munkához természetesen múzeumon kívül állók segítségét is igénybe veheti. A szakfelügyelő rendszeres kapcsolatot tart fenn a megyei, járási, városi, községi művelődésügyi hatóságokkal.
