Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Rigó László: Az irodalmi múzeum közművelődési hivatásáról

RIGÓ LÁSZLÓ AZ IRODALMI MÜZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI HIVATÁSÁRÓL A szocialista irodalmi múzeum az irodalmi múlt tárgyi emlékeit, dokumentumait gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel és mutatja be, a tárgyi emlékek világa felől kívánva megvilágítani az irodalomtörténet folyamatát, jelenségeit, személy és mű, irodalom és művészetek, irodalom és kor, társadalom mindenkori viszonyát. A tárgyi emlékek megidézése és korszerű megjelenítése elősegíti a marxista irodalomszemlélet, az irodalom- és művelődéstörténeti, esztétikai ismeretek elterjesztését, bővítését és elmélyítését a közösségben. Az irodalmi múzeum — a maga sajátos eszközeivel és módszereivel — hatékonyan részt vesz a szocialista tudat, közgondolkodás, életforma, magatartás kialakításáért és erősítéséért vívott össztársadalmi küzdelemben — melyet kulturális forradalomnak hívunk. A korszerű irodalmi múzeum — komplex közművelődési intézmény, ahol tudományosan megalapozott, tudatos és tervszerű, fartalmi és metodikai vonatkozású kutatómunka, intenzív kiállítási és kiadási tevékenység folyik. A múzeum ugyanakkor irodalmi muzeológiai bázis is, oly értelemben, hogy szakmailag és módszertanilag felügyeli, segíti és orientálja az irodalmi emlékházak, emlékhelyek muzeológiai munkáját. Az irodalmi múzeum egyre inkább szolgáltató intézmény is. Ki kell elégítenie a különböző oktatási és kulturális intézmények, társadalmi szervezetek, telekommunikációs eszközök, kiadók, gyorsan növekvő irodalmi-művészeti dokumentációs igényeit, tárgyi anyag, hiteles másolatok, dokumentum-összeállítások rendelkezésre bocsátásával. Irodalmi múzeum és közönség korrelativ fogalmak, egymás nélkül nem léteznek. Az irodalmi múzeum az irodalom tárgyi emlékeinek és a közönség egymásratalálásának, egymásrahatásának fóruma. A múzeum — akár magában a múzeumban, akár azon kívül — találkoztatja és szembesíti az irodalmi múlt tárgyi és szellemi értékeit az irodalom iránt érdeklődő, ill. potenciálisan érdeklődhető közönséggel: irodalmi és művészeti ismereteket ad, igényeket kelt és elégít ki, ízlést fejleszt, embert nevel. Az irodalmi múzeum — megőrizve viszonylagos önállóságát — szerves része az ország kulturális intézményrendszerének. Önmagában tehát nem is létezhet, csak az egyéb kulturális, közművelődési, művészeti, kommunikációs, társadalmi intézményekkel való együttélésben, együttműködésben, állandó kölcsönhatásban. Irodalmi múzeum és múzeumok, könyvtárak, iskolák, tudományos intézetek, művelődési házak, színházak, mozik, képtárak, lapok és folyóiratok, tévé, rádió — eme intézmények léte, tevékenysége egymást feltételező-kiegészítő a szocialista kultúra egészében. A Petőfi Irodalmi Múzeum — jelenlegi állapotában — tudományos és közművelődési intézménynek nevezhető. A tudományos tevékenység a gyűjteményezésben, a rendszerezésben és feldolgozásban, az irodalmi múzeumhoz kis részben szorosan, többnyire azonban csak lazán kapcsolódó irodalomtörténeti 121