Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Rigó László: Az irodalmi múzeum közművelődési hivatásáról

kutató- és publikációs munkában, a közművelődési törekvés a kiállítási program megvalósításában, a tárlatvezetések és az irodalmi rendezvények sorában, valamint a közművelő propagandakiadványok megjelentetésében testesül meg. A két szféra még nem eléggé szervesen kapcsolódik egymáshoz, még nem eléggé termékeny a kölcsönhatás a különböző munkaterületek, munkafázisok, múzeumi egységek között. Történeti fejlődésében szemlélve azonban múzeumunk tevékenységét, munkaszervezetét, struktúráját, vitathatatlan és szembetűnő a tény: az utóbbi években a múzeum határozottan a megújulás útjára lépett, s a jelenlegi fejlődési állapota egy közbülső állomás azon az úton, melyet végigjárva egységes és magas színvonalú munkát végző közművelődési intézménnyé fog válni. Egyik legfontosabb teendőnk most, az intézmény fejlődésériek jelen szakaszában, az egységes közművelődési szemlélet meghonosítása és kialakítása múzeumunkban. Munkatársainknak meg kell érteniük, hogy a közművelődés a múzeum megjelenési formája, a múzeumi munka meghatározó funkciója. Az egyes múzeumi egységeknek a korszerű közművelődés igényei, követelményei szerint, szervezetten és összehangoltan kell végezniük feladatukat ; résztevékenységük a közművelődés folyamatában nyeri el végső értelmét. A közművelő arculat kibontakoztatása korántsem jelenti a tudomány háttérbe szorulását. Ellenkezőleg, a múzeumnak tudományosan megalapozott, de életszerűbb közművelődési alkotóműhellyé kell válnia. A tudományos elemnek, gondolkodásnak, módszereknek át kell hatniuk a múzeum egész tevékenységét — a gyűjtő, feldolgozó munkától a kiállításrendezésigj a közönségkapcsolatok funkcionálásáig, a propagandamunkáig. A múzeum közművelő jellegének ki kell fejeződnie a gyűjteménygyarapítás elveiben, ütemében, módjában. Alapelvünk: a korszerű múzeum fundamentuma a gazdag, áttekinthetően és naprakészen rendezett gyűjtemény. Valamely múzeum csak a saját anyagára támaszkodva lehet vonzó és hatékony közművelődési intézmény. Ezért nekünk is mindent el kell követnünk gyűjteményeink gazdagítása, óvása, rendezettsége és könnyen kezelhetősége érdekében. A múzeum kiadási és publikációs tevékenységében is egyre inkább előtérbe kerül a közművelő attitűd. Kiadványaink fokozott hangsúllyal foglalkoznak irodalmi muzeológiai témákkal, gyűjteményeinkkel, táraink és kiállításaink tartalmi és módszertani problémáival, új kezdeményezéseinkkel, közönségakcióinkkal és rendezvényeinkkel, múzeumszociológiai gondjainkkal. A közművelő munka folyamatához igazodik a múzeum munkaszervezete, felépítése. Az egyes szakmai, ill. funkcionális részlegek egy egységes múzeumi struktúrába illeszkednek, mely nélkülözhetetlen alapja a hatékony közművelő tevékenységnek. Ugyancsak a tudományos megalapozottságú közművelődési jelleg és struktúra szabja meg a káderállomány fejlesztésének irányát, az utánpótlásképzés tartalmát és módjait. S a közművelő irodalmi múzeum eszménye bizonyos életforma-módosulást is igényel a munkatársaktól: részleges igazodást a külvilág, a kulturális intézményrendszer, a közönség elvárásaihoz, fokozottabb műveltségterjesztő és önművelő igényt, közösségibb magatartást. A közművelő irodalmi múzeum legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a kiállítás. Kiállítási programunk jelenleg még lényegében megfelel a követelményeknek. Tartalmilag eléggé változatos ez a program: három állandó kiállításunk három nagy költőnk életművét mutatja be, időszaki kiállításaink rendszerint szintén egy-egy alkotói pályát, ill. annak egy korszakát idézik meg, vagy irodalom és más művészetek érintkezési területeiről veszik tárgyukat.