V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
KISS JÓZSEF: „Művész és költő!" — Petőfi megválása a pápai kollégiumtól
„Érző szívünk félistenülten áll": Petőfi nem fogalmazott volna ilyen ügyetlenül, ha rábízzák az ünnepi óda megírását; mégis alkalmas arra ez a sor, hogy magunk elé idézzük a nézőtéren dobogó szívvel, égő szemmel figyelő ifjú poétát, akit nem 1841. évi faluzása, hanem már hajdani pár hetes nemzeti színházi statisztamúltja eljegyzett a színészettel. Annak idején, 1839 tavaszán, amikor — Üti jegyzetei szerint — a színészek gyakran küldték „serért, borért, tormás kolbászért" a kocsmába, 47 személyesen megismerte Egressyt, s bizonyára nemegyszer közvetlen közelről látta a színpadon, feltehetőleg a „Lear király" címszerepében is. 48 Azóta, tudtunkkal, nem találkoztak; Petőfi ugyan megfordult Pesten, de a Nemzeti Színház előadásaira aligha jutott be. Nem szalaszthatta el tehát ezt a váratlan, ritka alkalmat. Az ünnepelt művész legparádésabb, híres szerepeiből állította össze műsorát: „A fiatal férj", „A párisi adós" címszerepe, a „Legjobb az egyenes út" félszeg kandidátusa egytől-egyig gondosan kidolgozott, egységes anyagból gyúrt, kacagtató karakter-alakításai voltak; 49 nem különben az „Egy pohár víz" Bolingbroke grófja, amellyel kapcsolatban Petőfi ráadásul mindjárt össze is hasonlíthatta Egressyt az egyébként igen tehetséges Komáromyval, ez ugyanis korábban, a már említett alkalommal Szathmáryné, „a fondor hercegnő" partnereként játszotta Bolingbroke-ot. 50 Deinhardstein darabjában Egressy a híres angol Garrick színész-figuráját keltette életre az egykorú kritika által is elismert bravúros „átváltozások" kíséretében. 51 Shakespeare pedig — s kivált a „Hamlet" és a „Lear király" — nyilván már Pápán is a drámairodalom csúcsát jelentette Petőfi szemében. Feltehetően jelen volt hát Egressy fellépéseinek többségén, ha nem mindegyiken; — sőt valószínű, hogy személyesen is megpróbált a művésszel érintkezésbe lépni. Ekkori sűrűn egymásra következő színházlátogatásaival, zaklatott lelkiállapotával függhettek össze azok az iskolai mulasztásai, amelyekért jún. 25-én, tehát pár nappal Egressy fellépéssorozata után, az iskolai szék elé idézték. 52 Vannak azonban Petőfi ekkori Egressy-csodálatának, színházi jelenlétének kézzelfoghatóbb bizonyítékai is; olyan adalékok ezek, amelyek talán önmagukban sem érdektelenek, de további fejtegetéseinket is alátámasztják. Petőfi pápai képzőtársulati tevékenységének egyik érdekessége, hogy novembertől júniusig csak egyetlen egyszer szaval, akkor is a szokásos, betűrend szerinti kijelölés alapján (Vörösmarty „Petiké"-jét adja elő nov. 17-én), 53 június— «7 Petőfi Sándor Vegyes művei. (PÖM. V. k. Sajtó alá rend.: V. NYILASSY VILMA és KISS JÓZSEF.) Bp. 1956. 21. — Petőfi 1839. évi pesti statiszta-múltjáról, akkori élményeiről, ismeretségeiről 1. még Solt Andornak Evkönyvünk 53—84. lapján közölt tanulmányát. (A szerk.) 48 A „Lear király" címszerepét Egressy 1839. márc. 19-én játszotta; ekkor Petőfi már a színháznál volt. (FERENCZI ZOLTÁN: Shakespeare és Petőfi. Magyar Shakespeare-Tár. 1910. III. k. 6.) 49 A „Fiatal férj"-ben pl. Vörösmarty már 1837-ben „különösen jeles"-nek találta Egressy játékát (1. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Dramaturgiai Lapok. ÖM. XIV. k. Sajtó alá rendezte Solt Andor. Bp. 1969. 104.). — „A párisi adós" címszerepének nagy sikerű alakításáról 1. RAKODCZAY i. m. I. k. 161. — A „Legjobb az egyenes út" Krumm Illés-alakításáról 1. alább a 70. sz. jegyzetet. 50 Egressyt Bolingbroke 1841. máj. 10-én játszott szerepében Vörösmarty ugyancsak nagyon megdicsérte, 1. az előző jegyzetben id. XIV. k. 255, 259. 81 VÖRÖSMARTY: i. m. 235. (1841. febr. 9.: „tökéletes" volt a két szerep elkülönítése). L. még RAKODCZAY: i. m. I. k. 188. 52 L. a 37. sz. jegyzetben leírt „Igazgatói könyv"-ben: 1842. nyárelő (jún.) 25; 18. sz. ügy: „Petrovich Sándor, Nagy Gedeon múlt heti mulasztásokról adjanak számot." 53 Pápai Jegyzőkönyv 36. (IV. ülés 2. pont.) 7 Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. 97
