V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
H. TÖRŐ GYÖRGYI: Adalékok Petőfi „A gyüldei ifjakhoz" című költeményéhez
írta, hogy „élethalál harcot vitt a nemes aristocratia érdekei mellett, ... a cath. papságtól évenkint 6—8000 ezüst forintnyi kegyelemkosztot kapott, annak legalázatosabb kézcsókoló szolgája lett" 10 ), a szavazás eredménye láttán már a Kör lélekharangját kezdte kongatni: „vagy jelen helyén marad a kör, vagy eloszlik". 11 Persze a lap szerkesztője, Illucz Oláh János is a költözés ellen szavazott. 12 A konzervatív erők megfontolt, célszerűen megtervezett aknamunkája eleinte, az első napokban még rejtve maradt a jóhiszemű, demokratikus érzelmű köri tagok előtt. De míg az új helyiségbe átköltözött Nemzeti Kör Teleki László gróf személyében október 15-én már meg is választotta elnökét, tagsága pedig pár nap alatt több száz fővel szaporodott 13 , a régi helyiségben maradt 80 főnyi kisebbség, mely a régi alelnök, Fényes Elek vezetésével Pesti Kör néven alapított új egyesületet (tagjai közt volt pl. Kossuth Lajos is!), egyszercsak azt kezdte észrevenni, hogy Lipthay Sándor — „tagul ajánlkozván s el is fogadtatván" — lázas sietséggel kezdi a Pesti Körbe szervezni, gyűjteni konzervatív elvbarátait! Maga Lipthay írta e tevékenységéről: „az én belépésrei ajánlkozásom után nem egy sajnálatra méltó bonyodalom s bizodalmatlanság jött közbe: mert midőn őszinte szándokkal s nyíltan kijelentem, hogy a társulat értékének nevelése s a kitűzött célok elérésére, ezen megalakulandó egyletbeli lépésre több barátimat s jó akaróimat reá bírni törekedném; csakhamar emelkedtek a Kunewalder-féle teremekben is olly szózatok, mellyek a Pesti Hirlap incselkedő insinuatioinak értelmében, nyíltan kijelenték az iránti aggodalmukat, hogy a társulatba conservativeket fogok behozni, és hogy ez által az oppositionalis elem félhet, nehogy minoritásban maradjon. — Ezen aggodalmakat a társulatnak egynémelly egyeneslelkű s tiszteletreméltó becsületességű tagjai nyíltan közölték velem; mire azt vetettem ellen, hogyha minden alapító tag aláírókat szerezni fel van híva, és így aláírókat szerezni szintén kötelességem; megfogható dolog, miszerint a közbenjárásom által belépendők kétségkívül többnyire conservativok leendnek, mivel magam több rokonokat, barátokat s jóakarókat számítok a conservativek, mint az ellenzékiek közt." 14 A konzervatív elemek térhódítása elleni védekezésül már közvetlenül a Gyülde megalakulása előtt is felmerült a Nemzeti és a Pesti Kör újraegyesülésének kérdése, fontossága, 1 '' de erre — a Nemzeti Űjság és a mögötte állók legnagyobb örömére — ebben az évben még nem kerülhetett sor. 16 A Pesti Kör vezetősége — Lipthay szavai szerint „a régi Körnek hátramaradott érdemes tagjai" — a védekezésnek gyorsabb, könnyebben véghez vihető megoldását választotta: Lipthayék tudta nélkül október 19-én hirtelen egy rendkívüli közgyűlést hívtak egybe, melyen az eredetileg november l-re kitűzött alakuló közgyűlés időpontját, hogy Lipthayék hívei addigra össze ne gyűlhessenek, október 26-ra 10 L. : Radicallap 1848. jún. 1. 1. sz. 2. 11 L.: Nemzeti Üjság 1845. okt. 7. 634. Budapesti Üjdonságok. 12 DEZSÉNYI: i. m. 173. 13 L. : Pesti Hírlap 1845. okt. 16., 17.; Honderű 1845. 16. sz. őszhó 21. 315. 14 Az ellenük foganatosított védekező lépésekről, majd a Gyülde megalapítására nézve 1. a 2. sz. jegyzetben már említett Lipthay-féle nyílt levelet a Nemzeti Újságban. 15 L. : pesti Hírlap 1845. okt. 26. Főudrosi újdonságok. 16 ,.A .Nemzeti Kör'nek a ,Pesti Kör'beli egybeolvadása tökéletesen megfagyott, még pedig Kossuth Lajos meleg szónoklata dacára, ki is, mint halljuk, legfőbb okszerűi azt hozá fel, miszerint az egybeolvadás annál is inkább szükséges, hogy a .Nemzeti Kör' erős ellentétet képezzen a .Gyülde' ellen." L.: Nemzeti Üjság 1845. dec. 11. 783. Budapesti újdonságok.
