V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)

BODOLAY GÉZA: Barátság, szabadság, szerelem — Petőfi eperjesi utazása

BODOLAY GÉZA BARÁTSÁG, SZABADSÁG, SZERELEM Petőfi eperjesi utazása „Hol volt, hol nem volt, voit a világon egy segédszerkesztő, ki díszes hivatalába beleunván, utazni ment'' — kezdi Petőfi a majdnem három hónapos felvidéki útról írt Üti jegyzeteket, amellyel a magyar útirajzban — mint korábban a dalban, az életképben, az elbeszélő költeményben — forradalmian újat alkotott.

1 Ez a kis remekmű ma is magával ragadja az olvasót természetes élőbeszédével, ami a korábbi, hasonló jellegű magyar prózából teljesen hiányzott. Petőfi az útleírást is a lírikus megnyilatkozási formájává avatja. Nem oktat, nem sorol elő lexikális pontossággal látnivalókat, hanem benyomásait, ötleteit önti közvetlen hangú és ellenállhatatlanul áradó prózába, akár a tájra, az ott élő népre vonatkoznak azok, akár a barátokról, ismerősökről szóló megjegyzések, avagy a huszonkét éves, igazi viszontszerelemre addig még hiába vágyakozó ifjúnak a szép leányokra tett célzásai. Az Üti jegyzetek zseniális újszerűségét már az út egy részén jelen levő Berecz Károly, a Fiatal Magyarország krónikása is észrevette.

2 Horváth János ezt írja róla: „Nincs előtte magyar prózai mű, mely hasonló elevenségű volna ; nincs, amely ... az élőbeszéd annyira szabad közvetlenségével szólana." „Az új modern magyar próza ez már . . ." „Petőfi nem prózaíró, de prózaíróknak is megnyitotta a szabad élőbeszéd zsilipjeit."

3 Ennek az utazásnak első állomására kísérjük el a költőt ebben a tanulmányban. Az utazást azzal a szándékkal határozták el, hogy meglátogatja néhány barátját. Petőfi és a kortárs magyar írók és költők nagyrészt már az iskolapadokban találkoztak, az ottani diáktársaságokban született meg barátságuk és az irodalom iránti érdeklődésük is. Az egyik ilyen barát, akit most családja körében fel akart keresni, Pákh Albert volt, az iglói evangélikus lelkész fia. Sopronban barátkoztak össze, ahol Petőfi nem lehetett ugyan diák, de mint sorsüldözött katona is kereste és megtalálta a diákbarátokat. Azok a híres, akkor 1 Petőfi Sándor összes Művei I—VII. k. Bp. 1951—1964. Kritikai kiadás. (A továbbiakban: PÖM. I—VII. — Az Üti jegyzetek. PÖM.: V. k. 17—35. 2 HATVÁNY LAJOS: így élt Petőfi.2 I—

H. k. Bp. 1967. — I. k. 733—734. (A továbbiakban: Hatvany2.) 3 HORVÁTH JÁNOS: Petőfi, Bp. 1922. 200. — Az Üti jegyzetek stílusának legújabb alapos értékelése MARTINKÖ ANDRÁS: A prózaíró Petőfi, Bp. 1965. 82—111. és uö.: A humor Petőfi prózájában. Tanulmányok Petőfiről (Bp. 1962.), (továbbiakban: Tanulmányok) 261—327.