Baróti Dezső - Illés László szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 9. 1971-72 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1972)

BARÓTI DEZSŐ: Rimbaud és a magyar költészet

kes szempontokat adhat. Régi közhely, hogy a műfordítás területén nincs egyetlen és végleges megoldás . . . A Magánhangzókat Szini Gyula, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Franyó Zoltán, Kardos László, Rónay György, nemrégiben pedig Képes Géza fordította magyarra. Tüzetes elemzésük (ez utóbbi kivételével) Karátson Endre idézett tanulmányában olvasható. A magunk részéről elégedjünk meg annyival, hogy költészetünk nyelvi lehetőségeinek széles skáláján mozognak és hogy már puszta egybevetésük is izgalmas esztétikai gyönyört okoz. Rimbaud másik híres verse, a Részeg hajó szintén adott néhány színes mozaikkockát a hazai szimbolizmus épületéhez. Az idegen hatásokat erős, már-már azt mondhatnánk túlságosan erős kritikával felmérő Kardos László, Tóth Árpád egyik legszebb verse, az Elégia egy rekettyebokorhoz néhány sorában fedezte fel a Részeg hajó inspirációját. ,,A negyedik szakasznál — úgymond — amikor a hajós őrült útjairól szól a költő, s a zord utak hörgő és horzsolt roncsáról, lehetetlen Rimbaud-ra nem gondolnunk, s éppen a Részeg hajós-ra .. . (Tóth Árpád Bp. 1955. 219. 1.) Lukács György annak idején a fiatal Babitsban érzett valamelyes rimbaud-i vonásokat: „Ritmusában megszólal valami, amit nálunk még nem lehetett hallani; valami vad gazdagság, a látások izzó részegsége és az érzések mélységes, komplikált és mégis töretlen primi ti vitása. Egy ősi, nagy természetből fakadt, minden körülménytől független energia, nem .muszáj Herkules'-ség, mint az Ady Endréé. Valami, ami — anélkül, hogy a versek hasonlítanának az övéire — fiatal Rimbaud-ra emlékeztet." (Huszadik Század. 1908. XVIII. 432. 1.) Karátson Endre (i. m.) Babits két versével kapcsolatban már a Részeg hajó közvetlen inspirációjára gondol. Az összetalálkozás különösen a Naiv ballada alábbi soraiban feltűnő, bár valójában csak egy kép, a többi egyáltalán nem Rimbaud-féle kép között: Szerettem mindent, ami új Szerettem mindent, ami ódon: úsztam kanyar, gonosz folyókon, táncoltam a részeg hajókon, némán poshadtam puszta tokon .. . Ugyancsak Karátson Endre figyelte meg, hogy az Egy dal, amilyet a franciák chansonnak neveznek c. versében szellemes stílusparódiát csinál Rimbaud, Baudelaire és Mallarmé messzeségekbe vágyódó nosztalgiáiból, s így bizonyos mértékig ez is a Részeg hajóhoz kapcsolódik. Az idézett két vers azonban végül is csak annyit mond, hogy sok más között a Részeg hajó is Babits jelentős könyvélményei közül való. Ismeretes, hogy ő is lefordította a híres verset, fordítása azonban kéziratban maradt. A másik Rimbaud-fordítása, a vaskos Esti imádság az Erato számára készült, és hogy még ebben a szűkebb közönség számára készült kiadványban is csak az eredeti blaszfémikus hangjának enyhítésével jelenhetett meg a vers. S ha már Babitsról szólunk, Karátson Endrének azt az érdekes sejtését is regisztráljuk, hogy az Üj esztendő két sora annyira megegyezik az Illuminations XVII. darabjával (Villes: Városok), hogy egyenesen szó szerinti fordításnak hat: Babusnál: csontpalotákból idegen zene szól viharok paradicsoma kibomlik