Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

IFJ. HORÁNSZKY NÁNDOR: Balaton

elő a fürdő alakok szines (öltönyeikben)

1

''

3 ruhájukban. Kettőzött tükörábráikkal, kiket rendes időben távcsővel sem lehetne meglátni; (két mérföldnyi távolból)

:í

'' majd azok a csodálatos szinváltozatok. melyek a szélcsendes tóvizét tarkázzák elvált foltonkint egyszerre azúrkék, amethyszt, topázzöld, rózsaszín

0

""' keresztül szelve egy ezüst sávval, melyet az átkelt gőzhajó hagyott a víztükrön, egész nap el nem enyészve ; gyakran az alkonyég legyezőformán élesen

36 küllőkre osztva, melyek a firmamentumot mintegy meridianusokra szeldelik úgy, hogy az egyik tengerkék, a másik sáfránysárga, (a mi) az ilyen tó az ilyen ég lefestve (hihetetlen) chimaerai

37 képtelenség volna, itt megszokott tünemény.

38 A délibábot, a közellátszó partot a tó színváltozását a néptapasztalat másnapi zivatar előjeleinek tartja. Hasonló viharhirdetőnek ismerik a Balaton önmagátul támadó háborgását is.

39 mikor'

10 teljes szélcsend mellett egyszerre sötétzölddé''

1 válik a felszíne, az ostromló hullámok a kőpartok mellvédéin túlcsapkodnak, a hullám csapás hasonlít a tengeri fürdőkéhez: az egész tó-szin kecskézik. így hijják a tajtékzó fehér hullámgerinczeket. Olyankor a zivatar csalhatlanúl bekövetkezik huszonnégy óra alatt. (Az az elmélet tarthatatlan, mintha ez az önháborgása a Balatonnak valamely távolabb eső részén megjelenő vihar hatása volna: mert az ily-)" A kik nem akarják megengedni, hogy ez a háborgása a Balatonnak (endogén) saját belső''

3 mozgásából''

5 ered, azt állítják, hogy a hosszú tó egyik végén (támadt) végig futó'

15 vihar hullám torlasztása támasztja azt a háborgást a tó'

lü másik végén a hol e viharról mit sem tudnak.''

7 Ez az elmélet azonban tarthatatlan, mert a villanytáviró korszakában perczek alatt közleni (sem) lehet minden meteorológiai változatot a Balaton egész hoszszában; azután meg a tihanyi félsziget úgy elzárja a tó nagyobb részének a hullámnyomását a kisebbtől, mint egy móló védgátja a nagy tengerét a kikötő öblétől, a hol soha sincs hullámhányás, és különösen azért, mert Balatonháborgásnál a hullámok nem egy irányban tolongnak, mint szélnyomásnál, hanem Fürednél az északi partokat ostromolják, Siófoknál pedig ugyanakkor^

8 a déli öblöket árasztják el, tehát 33 „(öltönyeikben)" szó ceruzával áthúzott; a „ruhájukban" szó pedig fölötte ceruzával betoldott; 34 „kiket rendes .... távolból)" a margón található betoldás, a „lehetne" szó utolsó tagja betoldás; ld. még a 6. sz. jegyzetet; 35 „elvált", „egyszerre" és a „rózsaszín" szók a sor fölötti betoldások; 36 „élesen": sor fölötti betoldás; 37 „az ilyen tó az ilyen ég", valamint „chimaerai" szavak a sor fölötti betoldások; eredetileg: „a mi lefestve képtelenség volna"; 38 „itt megszokott tünemény"; utólagos betoldás. A . után kis betűvel kezdi, tkp. folytatás ; 39 „is": sor fölötti betoldás; 40 a „midőn" szó „dőn" tagja ceruzával „kor" [mikor]-ra javított; 41 „sötétzölddé": a második d betű ceruzával betoldott; 42 „hijják a . . . mert az ily.": a margón található betoldás; hijják: a második j betű ceruzával betoldott; 43 „endogén" sző ceruzával áthúzott, fölötte található ugyancsak ceruzával: „saját belső"; 44 „mozgásából": a második á betű és az ó betűn található ékezet ceruzával betoldott; 45 „végig futó": az áthúzott szó fölött található betoldás; 46 ..háborgást a tó": betoldás. Az a betű ceruzával betoldott: 47 ,,a hol e viharról mit sem tudnak.": a a margón található betoldás; 48 „ugyanakkor": sor fölötti betoldás;