Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

EGRI MÁRIA: A „Fekete Kolostor" szobrászművésze

KUNCZ ALADÁR (Zádory Oszkár munkája) telén volt maga internálását kérni, de azzal a feltétellel, hogy emberileg bán­janak vele." (1., 218.) Zádory ugyanúgy értékes, de az akkori körülmények között éppúgy használhatatlan ajánlólevelekkel érkezett Noirmoutierbe, mint Kuncz Aladár. „Ajánlólevele van Desbois-tól, Rouchet-től, Brandt-tól, és még sok művészi és írói nevezetességtől..." (1., 220.) ez utóbbi Brandt, aki „bronz díszművekkel népesíti be a világot, amelyekhez a modelleket Párizsban Zádory és még tizenegy szobrásztársa készítette" (1., 221.), Edgar Brandt fém-díszmű kereskedő, aki nemcsak külső és belső bronz- és vasdíszeket készített műhe­lyében, bronz szobrokat, tárgyakat árusított, de időszakonként kiállításokon is bemutatta kollekcióját. Katalógusainak bizonysága szerint Zádory több ki­állításán szerepelt. 1914. augusztus 2-án kelt ajánlólevele, amelyben igazolja, hogy Zádory Oszkár szobrász, aki a házához tartozó Murát Boulevard-on dol­gozik, „1907-től mind a mai napig élénk szimpátiát tanúsított Franciaország iránt". Az igazolást, amely a fogság évei alatt végigkísérte Zádoryt, az auteuil-i rendőrség pecsétje hitelsíti. (Túrkeve, a Finta Múzeum adattárában.) Amikor Zádoryt is besorolják a Noirmoutier foglyai közé, ott már az előzetes perigueux-i hetek, s az erődítménybörtönben eltöltött fél esztendő alatt kialakult életrend fogadja. Kuncz Aladár néhány soros jellemzésével, mint a regény majdnem mindegyik szóra érdemesítettt alakjánál — a szobrász egyéniségének lényegére tapint: Áprilisban érkezett hozzánk, s lényegében volt valami ennek a hónapnak fe­szülő, szeszélyes, kitörésekre kész fiatalságából. Regényalakoktól benépesített kép­zeletem hol Dickensnek, hol Dosztojevszkijnek emberei közé helyezte... Lassan­ként ismerőseinkké lettek életének múlt alakjai. És amilyen erőszakos elevenséggel hozta őket közelünkbe, ugyanúgy kellett eszméit, ötleteit és gondolatait a háborúról, a művészetről, a franciák és magyarok jellemvonásairól magunkévá tennünk, ha 14* 211

Next

/
Thumbnails
Contents