Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

JENEI FERENC: Beniczky Péter és a manierizmus

Király szin méltóság, Ezüst szin Uraság, Piros jelent szerelmet; Fejér szin szüzesség, Pasit szin Reménség, Test szin jelent gyötrelmet, Tenger szin habozó Láng szin tétovázó A zöld jelent kegyelmet.

37 A reneszánsz és barokk időbeli egymásutánját zökkenőmentessé a manierizmus teszi. Balassitól az út Rimayn keresztül, a barokk felé, a XVII. század manieristáin át vezet. A reneszánsz stílussajátságai náluk halványodnak el. Legelőször az ideológiai tartalom, a sztoicizmus vész el és csak a költői stílus eszközei maradnak meg. A manier formai eszközeinek, stílusjegyeinek még teljes birtokában van Beniczky is, de a sztoicizmus filozófiáját a katolikus ellenreformáció gondolatvilága váltja fel. Ő már a „Keresztény Seneca" világát éli, a christianizált antik filozófiáét. A XVII. század világát ez jellemzi. A reneszánszstílus formavilága még él, csak szellemi tartalma vész el, alakul át barokká. Ennek a változásnak egyik jelentős állomása: Beniczky Péter költészete. 37 Az idézetek a MR 19—20.. 27., 28., 29., 37., 67.. 72.. 86—88., 96—98., 110—111., 137., 162—163. és 111—116. lapjáról valók.