Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond
zetlenségért és elnézésért a cenzorokat a politikai irányítás legfelsőbb fórumain vonták felelősségre. Erre jellemző példa a Leona c. dráma előadásával és nyomdai kiadásával kapcsolatban lefolytatott hosszadalmas eljárás és vizsgálat. Hogyan kaphatta meg „a cenzúra beleegyezését a kinyomtatásra és a színpadi bemutatásra" ez a vallást és az állami rendet támadó mű? — kérdezte meg V. Ferdinánd leirata először gróf Apponyi György magyar kancellártól/ 1 '' Ennek megállapítására, jelentése és véleménye beküldésére hívta fel a kancellárt. Az Allerhöschstes Kabinetschreiben másolatának csatolásával a kancellár azonnal továbbította a kérdést gróf Majlát György országbírónak, a helytartó akkori helyettesének azzal a felszólítással, hogy az ,állítólag" vallásellenes és az állam intézményét támadó Leona c. dráma engedélyezésére vonatkozólag a budai Könyvvizsgáló Főhivatal első ülnökétől kérjen jelentést, s ezt a saját véleményével kiegészítve terjessze fel/' 5 Az ügy ment a maga bürokratikus útján az országbírótól tovább a budai „Central Censur-Collegium" vezetőjéhez (Praesidiums Verweser), Czech János első ülnökhöz, és ugyanezen az úton vissza. Az országbíró a Leonáról ugyanúgy ismételte az állítólag vallás- és államellenes törekvést, mint a kancellár, vagyis e magas hivatalok vezetői nem vettek maguknak fáradságot arra, hogy a művet elolvassák, és így győződj enenk meg az információ helyességéről. Apponyi kancellár végül is, miután Czech János jelentése hozzá beérkezett, díszes kiállítású, fekete-sárga színű zsinórral átfűzött részletes tudósításban adta meg a választ az uralkodónak, ahogyan az ügyet az országbíró véleményezte. Eszerint Czakó 1846 májusában nyújtotta be Judith címen drámáját az említett „Collegium"-nál cenzúrázás végett. Minthogy a cenzor megállapítása szerint a dráma „a természeti valláson alapult s a jelenben, keresztény országban játszódott, előadását nem engedélyezték". Czakót műve „teljes átdolgozására", a pozitív vallás elleni támadás és minden egyéb esetleges romboló rész kihagyására utasították. Czakó az átdolgozást „megfelelően teljesítette, a cselekmény színhelyét Bizáncba, az időt, amelyben játszódik, a XIII. századba helyezte át, magát a címet is Leonára változtatta meg, s a műből minden aggodalomra okot adó részt kihagyott". Az előadást csak e „teljes átalakítás" után engedték meg/ l(i A cenzúra védekezésének további része arra hivatkozott, hogy a darab előadása különben is „minden hatás nélkül maradt". Csupán négy előadást ért meg a Leona; az első kettőt a teljes hűvösség és részvétlenség jellemezte, a harmadik és a negyedik előadás „üres ház" mellett ment végbe, s a darab ezután egyszer s mindenkorra eltűnt a színház repertoárjából. A dráma kinyomtatását azért engedték meg, mert a színpadon előadott daraboktól a < 44 ,, . . . wie einem solchen Werke die Zensurbewilligung zum Druke und éventuel zur Darstellung auf der Bühne ertheilt werden konnte"? — O. Lt. id. h. 1847. febr. 8-án expédiait felhívás. 45 Uo. 102 847. sz. — Febr. 12-én kiküldött rendelkezés. PP. 46 Majlát György országbíró Pestről 1847. márc. 13-án jelentette Apponyi György udvari kancellárnak a Leona engedélyezésére vonatkozólag beszerzett értesülését, de mivel a Censur Collegium jelentését nem csatolta, ,,a tévedésből el maradt" iratot a kancellária felhívására a helytartói iroda pótlólag külön felküldte. — O. Lt. uo. 282 847. márc. 24. PP.
