Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond

drámájának bemutatásával és ennek színpadi sikerével egyszerre ünnepelt drámaíróvá vált. Mindez mintha csak Petőfi életrajzát kópiázná. Czakó csak két és fél évvel volt idősebb Petőfinél. Kisnemesi családból való származása sem különböztette meg attól a Petőfitől, aki a maga egykori kun-redemptus származásának tudatában volt, s ezen az alapon még 1848-ban is hivatkozott arra, hogy maga is a nemességhez tartozott. A Fiatal Magyarország írói közt találta meg mindkettő a helyét. Petőfi és Czakó jellemének azonos vonásairól, gondolataik és törekvéseik egyezéséről Farkas Gyula tanulmánya közöl érdekes megállapításokat.

21 Czakó az erdélyi „ifjú gárdához" tartozott, s abból a nagyenyedi gimnáziumból indult el, amelyikből az „Unió-dalok" szerzője, Mentovich Ferenc és ifj. Szász Károly. Fő jellemvonásuk, miként Petőfinek, úgy Czakónak is, hogy „elveikért, legyenek azok irodalmiak vagy politikaiak,... készek tűzbe menni, készek önmagukat feláldozni". Czakó pl. 1847 márciusában a Pesti Hírlapban a Nemzeti Színház igazgatóságát, azt az intézményt, ahol maga is négy év óta működött, abból az elvből kiindulva támadta meg, hogy „kötelességek összeütközésekor sohasem ingadozom oda hajolni, hol a közügy van". Ugyanez a „jellemesség és elvhűség" indította Petőfit egy év múlva a Vörösmarty ellen intézett támadásra. Az európai haladást ismerve és figyelve szégyenérzet tölti el őket hazájuk elmaradottsága miatt. Czakó Zsigmond a Tátra bérceit is meg akarja korbácsolni, hogy ,annyi könnyűt sírjon, melly e lábad alatt tenyésző szolgaságot elfulassza". Petőfi is ezt a korbácsolást végzi, amikor azt írja: Addig ostorozlak, nemzetem, míg végre FöldO'bog szíved, vagy szívem megszakad! Messze elmaradtunk a világ sorától... (Van-e egy marok föld ...) Szolgák vagyunk, rabszolgáknál szolgábbak Megvetésére a kerek világnak! (Az országgyűléshez) Annak ellenére, hogy társadalomszemléletük, politikai céljaik, gondolataik ennyire megegyeztek, a két költő bensőbb, baráti kapcsolatáról aránylag kevés adatot ismerünk. Bizonyos, hogy ennek fő oka Czakó, Petőfinek róla, az ő halála alkalmából írt versében is említett zárkózottsága, közvetlen „jóbarátok" nélküli élete lehetett. Ez a magába vonulás még az egyébként „rokon lelkeket" is távol tartotta egymástól. Czakó pl. kimaradt az 1846. év tavaszán szerveződött és Petőfi körül tömörült „Tízek Társaságá"-ból is. A drámaírókat itt Obernyik Károly képviselte, bár eszmei meggyőződése és irodalmi törekvései alapján Czakónak is Petőfiék írói körében lett volna a helye. Eszmei rokonságuk mellett is lelki alkatuk mélyreható különbségére mutat, hogy Petőfi egykönnyen kigyógyult a világfájdalomból, s hamarosan társakat keresett a küzdelemhez, hitt a közösség erejében. Czakón viszont mindinkább 21 A „Fiatal Magyarország" kora (1932), 58., 76—77., 149—150., 220—221. 1. — Czakó Zsigmond 1820. június 20-án Désen született. Életrajzáról ld. FERENCZY JÖZSEF: Czakó Zsigmond összes művei I. köt. Nemzeti Könyvtár XXXIII. köt. (1883). — A Petőfire vonatkozó és részben újszerű származásmegvilágítás kérdésében saját kutatási megállapításaimra hivatkozhatom. — Vö. DIENES ANDRÁS: A fiatal Petőfi II. fej. Mert: S mert: 10 Petőfi Irodalmi Múzeum 145