Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

KISS JÓZSEF—MIKLÓS DEZSŐ: A "második inas"-tól a "könyváros"-ig

nemzedék előtt" megjelenő, egy-két garasért rimánkodó agg dalnok pedig mintha egyenesen a dráma utójátékából lépett volna a versbe/

10 És ahogy a darabon vörös fonálként végighúzódó tételt Petőfi egész addigi sorsa, élettapasztalata igazolni látszott, ugyanúgy hitelesnek kellett elfogadnia az annak szolgálatára rendelt, stilizált figurákat, köztük az általa mjegjelenített könyvkereskedőt is. Ö maga Orlay Petri es Soma emlékezése szerint 1839 óta tervezgette versei kiadását,

41 s talán 1841-ben túl is esett a kiadói elutasítás első lehangoló élményén.

42 Ilyen tapasztalatok is rejtőzhettek Szeberényihez intézett, 1842. júl. 7-i pápai levelének keserű kifakadása mögött: „Lemondok, barátom a verselésről, le! ez a mai világban háládatlan egy mesterség, átkozott keveset hajt a konyhára."

43 Legkésőbbi, dec. 174 színlapunk újra romantikus történelmi dráma előadását jelenti be; Victor Hugo népszerű Angelo-jáét. A darabot a magyar tudós társaság — akárcsak a feljebb említett Neslei torony címűt —• a harmincas évek közepe táján lefordíttatta; ezt a szöveget (Csató Pál munkáját) adta elő a budai színtársulat 1836-ban 4-szer;

44 a pesti magyar színház 1848-ig legalább egy tucatszor tűzte műsorára.

45 Eötvös József is lefordította; rrtunkája nyomtatásban is napvilágot látott.

40 A Szabó—Török-féle társulat ezt a fordítást tanulta be, de a személyek felsorolásának összehasonlításából eltérésekre lehet következtetni. Így pl. éppen Petőfi egykori szerepe a kötetben a színlaptól eltérően egyszerűen „Ajtónálló"-ként van feltüntetve, maga a Troillo név csak a szövegben említve fordul elő. Az „Ajtónálló" a címszereplő podesta, Angelo szobájának bejáratát őrzi; a III. „nap" 1. rész 1. és 10. jelenetében tartózkodik a színen, és csak két mondatot mond. Kilenc dráma, melyben Petőfi játszott, kilenc szerep, melyet alakított: néhány apró adalék csupán, mégis segít eloszlatni azt a homályt, amely a költő székesfehérvári napjait borítja. Petőfi, mint 1843. márc. elején Kecskemétről Szeberényinek írta, november első napjaiban „fájdalom- s örömtelt szívvel" érkezett Fehérvárra: fájdalommal, mert tudta, hogy szüleinek, kik színészi terveit mindig hevesen ellenezték, nagy bánatot okoz; de örömmel is, mert az a pálya várt rá, melyért ,,él és lélegzik"; s neki boldogulnia kell a színpadon, 40 L. Ferenczi Zoltán: „AZ UTÖSÖ ALAMIZSNA". Petőfi-Múzeum (Kolozsvár) 1892. 4. sz. 77—82. 1. 41 ORLAY S.: ADATOK PETŐFI ÉLETÉHEZ. BUDAPESTI SZEMLE 1879. XIX. 18. 1. 42 A LANC VERSEI c. füzetkével, amely gondosan, kalligrafikus írással letisztázott korai költői kísérleteinek címlappal, tartalomjegyzékkel ellátott — tehát ezekből ítélve is kiadásra szánt — gyűjteménye (OSzK — Kézirattár, PE. 87. sz.), állítólag 1841 tavaszán Pozsonyban két kiadónál is próbálkozott (1. KORONCY IMRE: PETŐFI ÉLETÉHEZ. FIGYELŐ 1889. XXVII. 56). Rexa Dezső annyira hitelt adott ennek a kétszeres közvetítéssel lejegyzett emlékezésnek, hogy a költő születése centennáriumára korhű kivitelben megjelentette a kis füzetet, úgy, ahogy az Wigand pozsonyi könyvárus kedvező válasza esetén történhetett volna (LANC VERSEI. Po'sony, 1841. Wiegand Károly Frigyes tulajdona. [Bp. 1922.] 23 1.) 43 L. Petőfi Sándor levelezése. Bp. 1964. 13. 1. NB. következő levelében visszavonta kijelentését: „Irám, hogy lemondok a verselésről? « nem tudják, mit beszélnek » valami illyféle van a szentírásban." Uo. 16. 1. 44 L. Bayer: A NEMZETI JÁTÉKSZÍN . . . c. i. m. II. 74., 421. 1. 45 L. Vértesy Jenő: A MAGYAR ROMANTIKUS DRAMA. Bp. 1913. 67. 1. Az egykorú nemzeti színházi szerepkönyvet — Csató fordítását — 1. OSzK, Színháztört. Oszt. N. Sz. A. 41. sz. alatt. 46 Hugo, Victor: ANGELO. (ANGELO, TYRAN DE PADOUÉ.) Dráma. [Ford. és bev.] Eötvös József. Pest 1836. XII, 128 1.