Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

SZEKERES LÁSZLÓ: Torockó regénye

szorította, ill. szereplőire ruházta. Megnövekedett olvasóközönségre számított. A tér- és időkeretet általános mondanivalójának megfelelően bővítette.

18 Modellek Minél behatóbban vizsgáltuk Jókai regényalakjait, annál több olyan adatot találtunk, amelyek a közfelfogással szemben azt bizonyították, hogy figurái inkább a realitás, mint a fantázia szülöttei. Annak ellenére, hogy elvont eszméket képviselő szereplőit — miként Manassét — több modell alapján jelenítette meg, egymástól elütő minták válogatott jellemvonásait ruházta rájuk, s az így életre keltett főhősök karakterét szublimálta. Ujabban Gyallay Domokos azt állapította meg, hogy az Egy az Isten központi szereplői „a költői képzelet alkotásai".

19 A század elején személyesen kutatott Manassé mintája után. Levelet írt ifj. Zsakó Istvánnak, aki 1876. augusztus 5-én üdvözölte az írót. Kolozsvár akkor már tekintélyes táblabírája szerint híven festette a regény Torockó akkori helyzetét. Az Adorján család szerinte is a képzelet szülötte.

20 A közvélemény azonban Zsakó Istvánt tartotta Manassé modelljének. Rokon vonás közöttük, hogy a Torockóra törő románokkal mind a ketten a békés megegyezést keresték, bár egy alkalommal Zsakó fegyverrel verte vissza Moga vezér csapatait, s ettől már eltért Manassé nazarénus jelleme. A szimpatikus tartózkodással ítélkező ifjabb Zsakó túlságosan szigorú mércével mért, amikor a regényhős és a modell azonosságát kérte számon, noha azt is említette, hogy „Jókai Torockón Adorján körorvosnál szállt meg: innen a regényben az Adorján családnév". Egy másik verzió szerint a főhős családjának a neve az unitárius eklézsia ének vezérétől, Adorján Domokostól származott. A Följegyzések c. kötetek kritikai sajtó alá rendezői: Péter Zoltán és Péterffy László szerint Jókainak „Alkalma volt találkozni idősb Zsakó Istvánnal is, akinek 1848-ban vállalt nagyszerű missziója Adorján Manassé alakjában költői alakítást kapott. Önállóan irányította Torockó sorsát 1848-ban. Jókai a kapott történeti anyagot szabadon alakította."

21 Számos rokonvonás fedezhető fel a köztiszteletben álló Zsakók és a regény Adorján famíliája között. A Zsakó családról Székely Sándor már 1838-ban írt a Nemzeti Társalkodóban.

22 Orbán Balázs Torockó legkiválóbb famíliái közé sorozta őket.

23 Az unitárius egyház 1875-i tiszti névtárában id. és ifj. Zsakó István is szer epeit.

24 Jókai is megemlítette, hogy a templomban egész padsort foglaltak el a Zsakók. Arról is írt, hogy 1848-ban Zsakó István volt a torockói nemzetőrség századosa. A főszereplő ősi székely családját Zimándy Gábor jellemezte Zboróy Blanka grófnőnek. Manassé apjának, Izraelnek nyolc fia és egy lánya volt. A fiúk — Manassé kivételével — mind részt vettek a szabadságharcban. A torockóiak eredményes hírverése után 1848. április 22-én Aranyosszék szervező bizottsá18 JÓKAI MOR Sajóhoz, More patrio, Utazás a harangokkal együtt, Üti táskámból. 19 GYALLAY DOMOKOS: Egy táj tükröződése irodalmunkban. Irodalomtörténet 1958. 449. 20 Bizonyos szempontból persze minden Jókai-hőst az írói fantázia termékének tekinthetünk. 21 I. m. 2. k. 482—83. 22 Zsidó régiségek Erdélyben. Nemzeti Társalkodó 1838. nov. 29. 22. sz. 175. 23 I. m. 5. k. 199. 24 FERENCZ JÓZSEF: Unitárius kis tükör. Kolozsvár. 1875. 115—16.