Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
SZEKERES LÁSZLÓ: Torockó regénye
gánál 1502 ember jelentkezett nemzetőri szolgálatra. Június 18-án alakult meg a torockói nemzetőrség, amelynek parancsnoka Zsakó István százados lett. Rajta kívül négy Zsakó — Andor, Ferenc, János és Józsué — csapott fel nemzetőrnek. Meg is állták helyüket a Zsakók, hiszen Zsakó Jánost hamarosan hadnaggyá nevezték ki. 25 1848. november 10-én a román felkelők vezére, Moga tárgyalt Zsakó Istvánnal Torockón, s élelmet és pénzt kapott béke fejében. 1848-ban Zsakó István feleségét, Lengyel Sárát is halálra ijesztette a felkelők Torockóba merészkedett vezére, miként a román népviseletbe öltözött Vajdár Zboróy Blankát. De sem Zsakó István, sem Manassé nem kockáztatta Torockó békéjét. A Zsakó Istvántól örökölt vonások illettek az Adorján család legtehetségesebb tagjára, aki 1848-ig Bécsben a kormányzósági hivatal diplomatája volt s a konzulságra kandidálták. Manassé bonyolult helyzetben hangsúlytalan demokratizmussal fáradozott a család és a torockóiak megmentésén s közben Zsakó nemzetőrtiszthez hasonlóan irányította cselekedetüket 22 éves fejjel is a fúzió utáni Jókai „bölcs" mérsékletével és tapasztalataival. Elvonttá tette a központi figura jellemét, hogy Jókai ráruházta az egyistenhívők pozitív tulajdonságait. A tehetséges főhős karriere feláldozásával is a torockóiak vallási igazát bizonyította. Tetteit és szavait meghatározták azok a jellemvonások, amelyeket Ferencz József püspök az Unitárius kis tükör, vagy Győri Lajos Az erdélyi székely szombatosok c. munkájában az egyistenhívők jellemzőiként, nem egyszer kötelességeiként felsorolt. 20 Ha nem ilyen kitapinthatóan, de Manassén is érezhetők a torockói bányászok — Orbán Balázs által megjelölt — legkiválóbb tulajdonságai. Irodalomtörténetírásunk általában nem kísérte figyelemmel, hogy Jókai regényfigurái miben különböznek modelljeiktől. Az Egy az Isten eszmeiségét hordozó főhős elsősorban a békés együttműködést szolgáló jellemvonásokat örökölte élő mintáitól. 27 A főhős sok szempontból az 1849-i békepárti politikusok helyesen számító megtestesítője. De Jókai csak azokat a jellemvonásokat fejezte ki benne, amelyeket időt állóknak vélt, s amelyek lényegében már a szabadságharc idején a békés kibontakozást, szinte a bukás szükségességét anticipálták. Adorján Manassé ideológiailag Nyáry Pálhoz állt legközelebb. Szuggesztív hatása arra a Nyáryra emlékeztetett, aki Jókait is magával ragadta 1849 tavaszán a debreceni pártvillongások idején. Hősünk közeli kapcsolatban állt a liberális Rossival s helyeselte „nemzete legbecsületesebb emberének" magatartását. Jellemző, hogy Manassé — bár járatos volt a császárváros legfelső köreiben —, Bécsben egyetlen példaképre sem lelt. Nemcsak önéletrajzi műveiben (Politikai divatok, Mire megvénülünk, A tengerszemű hölgy) bukkant fel írónk alakja, de szinte regénye sincs, ahol 25 BORBÉLY ISTVÁN: Torockó története 1848—49-ben. Ellenzék [Kolozsvár] 1908. aug. 24. 192. sz. 3. 26 Jókai magyarázó jegyzeteiben utalt is arra — bár nem mindig pontosan —. hogy az említett szerzőket felhasználta. Vasárnapi Üjság 1874. szept. 20.—okt. 4. 27 BORBÉLY ISTVÁN: i. m. Ellenzék 1908. aug. 18. 188. sz. 2.: aug. 21. 190. sz. 1.; aug. 25. 193. sz. 3.
