Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Miklós Róbert: Kölcsey Ferenc csekei otthonában

tanúja halálának." Obernyik naplója mindmáig Kölcsey halálának legmegbízhatóbb krónikája.

87 Pap Endre — később Petőfi legjobb szatmári barátja — még Obernyiknál is fiatalabb, mikor a csekei patvaristák közé kerül: mindössze húsz esztendős. Szelíd, csendes ifjú, mindenki szereti. „Mi mindig szívesen vesszük látogatásait — írja Kölcsey Antónia —, mivel igen becsüljük őt, különösen azért, mert tudjuk, hogy csupán önmagának köszöni sok jelességét." Titkon halálosan szereti Antóniát, aki viszont oly mértékben rajong a Kölcsey-portán többször is vendégeskedő Wesselényiért, hogy fel sem tűnik neki Pap Endre szerelme. Némi írói hírnévre is szert tett: versei az Athenaeumban jelennek meg, 1838 tavaszán a Kisfaludy-Társaság jutalomban részesíti egyik balladáját.

38 Az ő meglátásai a legérettebbek. 1851-ben így emlékezik principálisáról: „Nem vezéri alak; és szokásai sem valának vezériek. Benne annyi volt az erő, szintannyi volt a gyermekiség. Mindig valakinek gyámsága alá adta magát. Mint író, Szemere Pálnak, mint hivatalnok, Nagy Károlynak, mint törvényhozó Wesselényinek elébb, azután Deák Ferencnek, s mint gazda, az ő hív szolgájának, Péternek tutorsága alá vetette magát. E szokás mellett szinte csudálatosan tűnik fel az a makacsságig menő önállás, melyet mindenik gyámja iránt gyakorolt, kivéve hív szolgáját, kinek irányában nem volt akarata ; de többi tutorainak baja igen sokszor meggyűlt vele: meghallgatta őket, aztán járta.a maga útját. Mert jól megértsük e szokást. Nem mestert keresett, hogy szavára esküdjék, hanem barátot, kit szeressen. Hisz gyámjai közt alig van egy-kettő, kinél előbb nem állott volna ; de nem szerette az egyedülvalóságot, még a dicsőség polcán sem ; inkább visszalépett sokszor, csak hogy valakinek kezét megfoghassa."

39 Ez a találó és meglepően árnyalt kép, melyet itt Pap Endre Kölcseyről fest, éles megfigyelőre, művelt, jószemű fiatalemberre vall. 1838 júniusáig Csekén találjuk Győry Dánielt is. Fiatal poétalélek. Vajda Péter modorában írt verseit és keleti tárgyú elbeszéléseit a sárospataki Parthenon, az Athenaeum, a Regélő, a Honművész közli. Valószínű az elsők közül való, aki hazánkban Uhlandot fordít.

40 Kölcsey patvaristái nemcsak a megyéből regrutálódtak. Szalay László, Eötvös barátja, Szemere Pál és Kazinczy Ferenc ajánlatára kerül a csekei patvariára (1931— 32). Kölcsey szívesen fogadja: „ . . . mindég lesz hely nálam annak az ifjúnak, kit az én Szemerém ajánl. Mindazonáltal meg kell mondanom, hogy Csekén szállást és asztalt örömmel adok."

41 Kapcsolatuk az év leteltével továbbra is fennmaradt; Kölcseynek Szalayhoz írt későbbi levelei őszinte barátságról és a fiatal történész ügyei iránti érdeklődésről tanúskodnak. Valószínű, hogy Szalay val egyidőben Csekén tölti joggyakorlatának idejét Szemere Bertalan is, a republikánus forradalmi kormány későbbi miniszterelnöke, ti. Kölcsey éppen Szalayhoz írt leveleiben visszavisszatérően érdeklődik „Szemere Berti"-ről. Feltehető, hogy a tragikus sorsú Lovassy László, továbbá Vukovics Sebő, a későbbi debreceni kormány igazságügyminisztere is megfordult Csekén, s talán nem véletlen, hogy éppen ők hárman — Szemere Bertalan, Lovassy és Vukovics — voltak azok az ifjak, akik Pozsonyban Társalkodási Egyesületet alapítani szándékoztak, hogy az országgyűlési ifjúságnak megfelelő fórumot biztosítsanak. Szemere Bertalan, aki ez időben még inkább 37 OBERNYIK KÁROLY naplójából. Napkelet (szerk.: Vahot Imre), Pest, 1857. 639. 1. 38 Athenaeum, 1838. 17. sz. (máre. 1.) 39 PAP ENDRE. id. mű 311. 1. 40 SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái, IV. k. 102.1. 41 K. F. — Szalay Lászlónak, Cseke, 1831. okt. 22. KFÖM. III. k. 407. 1. 6* 33